Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 4. szám - Kísérletek a mezőgazdasági hitel felélesztésére

198 lefoglalja. Színleges bérleti szerződést kötnek a bérbeadott dolognak megegyezéses visszatartásával stb. A zálogtárgy átadásának ilyen megkerülése azonban jogi bonyodalmak forrása és a jogi életben kívánatos jóerkölcsöt sérti. Ezért jogilag indokolt, hogy bizonyos esetekben átadás nélkül is megengedett legyen az ingóságok elzálogosítása, illetőleg, hogy a kerülő uton, de a gyakorlati szükségnek megfelelően máris alkalmazott jelképes zálog rendszeres szabályozás alá kerüljön. A jogi szabályozásnak legnehezebb része az egyéb zálog- és elsőbbségi jogokkal való viszony megállapítása; különösen függő termés elzálogosítása esetében, amikor a földtulajdonosnak mint haszonbérbeadónak és az ingatlan jelzálogos hitelezőinek jogaival is számolni kell. Mindezeket a nehézségeket megoldotta volna a törvényjavaslat, még pedig az akkor már előkészítés alatt álló jelzálogjogi törvény rendelkezéseivel összhangban. Nem jogi megoldás hiánya miatt, hanem gazdasági megfontolások alapján maradt el a javaslat törvénybeiktatása. Attól tartottak, hogy az ingójelzálogjog inflációt teremthet és a személyi hitelezést visszafejlesztené. E felfogás szerint az új hitelbiztosíték létesítése, ha nincs mögötte reális tőke, csak fiktív módon emeli a vásárlóerőt, a hitelezés kiterjesztésére és belső értéket nélkülöző forgalmi jegyek megteremtésére vezet, ekkép inflációs tendenciát rejt magában; a személyi hitelezést viszont rontaná az, ha könnyen lehetne újabb hitelbiztosítékhoz jutni, mert akkor több esetben követelne a hitelező reális biztosítékot. Aggódtak amiatt is, hogy az új intézmény bevezetése nagy adminisztrációval járna s ezzel a gazdasági életben improduktív munka és költségtöbblet keletkezne. Ezekkel az aggodalmakkal szemben más oldalról ellenvetették, hogy inflációs veszélytől nincs mit tartani: a dologi biztosítékok körének kitágításával még nem emelkedik a fizetési eszközök mennyisége, viszont enyhíthető a tőke tartózkodása s a vállalkozás olyan területekre is kiterjeszkedhetne, amelyektől eddig a tőke biztos fedezet hiányában tartózkodott. A személyi hitel szempontjából sem lenne káros az új intézmény, mert hiszen az ingójelzálogul leköthető tárgyak most a személyi hitelező megkérdezése nélkül bármikor eladhatók s így hitelbiztosítékot nem képeznek. Az adminisztrációt pedig a legegyszerűbbé lehet tenni, úgy, hogy költségei az elérendő előnyökkel arányban álljanak. Minthogy az irányadó gazdasági körökben nem volt egységes felfogás az intézmény gazdasági eredményessége felől, a kormányzat az intézmény fokozatos megvalósítását vette tervbe és a törvényjavaslatnak 1927. március 8-án 79. szám alatt a képviselőház elé terjesztett újabb szövege már arra adott felhatalmazást, hogy a törvényt a kormány fokozatosan, egyelőre az ingójelzálogjoggal terhelhető dolgoknak csupán egyes csoportjaira léptesse életbe. A gazdasági tényezők tartózkodó ma-