Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 1. szám - A gazdatartozások rendezése
15 a védett birtok tulajdonosa záloglevél vagy kötvénykíbocsájtás alapjául szolgáló kölcsönkövetelésnek a jelen R. hatálya alatt esedékes részleteire a transzferrendeletben megszabott összeget letenni, egyéb követelésre évi 4% kamatot-, a jelzálogjoggal biztosított követelésekre pedig 1% tőketörlesztést is, az 1933. év előtti hátralékos adók után évente 10%-ot, a folyó adók után évi 25%-át megfizetni. További rendelkezések nagyobb teher esetén e szolgáltatásokat is mérséklik, viszont az ingatlan nagyobb jövedelmezősége esetén a bíróság e szolgáltatások mértékét a hitelező kérelmére megfelelően felemelheti. Ezen tőke fizetései után azonban 10—20% tőketörlesztési jutalmat élvez a védett birtok tulajdonosa, ha hitelintézettel szemben áll fenn a tartozás és pedig jóváírás formájában. 2. Terhelési tilalom. A védett birtokhoz fűződő további joghatás, hogy azalatt az idő alatt, amíg a telekkönyvben a ,,védett birtok" minőség fel van jegyezve, az ingatlanra magánjogi címen újabb jelzálogjogot bejegyezni nem lehet, kivéve az előzetesen feljegyzett úgyszintén a megüresedett ranghely betöltését, valamint a családjogi és örökösödésijogi viszonyból származó és a már hivatkozott 14. §-ban felsorolt követelések egy részét. 3. Egy további joghatás, hogy addig, amíg a gazdaadós a 2. pont előtti bekezdésben említett szolgáltatásokat teljesíti, a védett birtokká nyilvánított ingatlan haszonélvezetére végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani, zárgondnokot nevezni, árverést kitűzni vagy megtartani, az ingatlan terményeit, tartozékait, az állatállományt, a gazdasági gépeket, munkaeszközöket, az ingatlan terményeiből előállított termékeket, és ezen ingók tekintetében fennálló vételárkövetelést, a gazdaadós lakásának szokásos berendezését és használati tárgyait végrehajtás alá vonni vagy árverésen eladni, vagy ilyen gazdaadós ellen csődöt nyitni nem lehet. 4. A védett birtokká nyilvánításnak előfeltétele — mint láttuk —, hogy az ingatlan jelzálogos terhe a kataszteri tiszta jövedelem 15-szörös, illetve a házaadóalap négy és félszeres szorzatát meghaladja. Ha az eladósodás nagyobb mérvű, nevezetesen, ha a gazdaadós tartozásának összege a védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeres (csupán házas belteleknél a házadóalap tizenkétszeres) szorzatát meghaladja, és az adós tartozásai vagyoni erejét meghaladják, egyességet kell megkísérelni avégből, hogy a tartozásokat az adós vagyoni erejével és teherbíró képességével megfelelő arányba hozzák. Az eljárás szabályozása külön rendeletnek van fenntartva. Valamely védett birtok közfelügyelet alatt áll, amit a
