Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A tőzsdebíróságok nemzetközi jelentősége

163 jut kifejezésre, hogy az egyes tőzsdék szokványai lényegileg azonosak, egyes kérdéseket (így a mintavonás módját) egyöntetűen szabályoznak és mivel a tőzsdei forgalom mindenütt az uniformizálás, a forgalom biztonságának, a kereskedelmi tisztesség és hűség jegyében bonyolódik le, a különböző tőzsdebíróságok joggyakorlata lényegileg azonos. A közösségnek egyik példája az is, hogy az egyes tőzsdebíróságok nehezebb, bonyolultabb esetekben megkeresik egymást a joggyakorlat közlése iránt. Rámutatott az előadó arra is, hogy nem egy új jogintézmény kialakulása fűződik a tőzsdebírósághoz. így a gazdasági lehetetlenülés fogalmát a háború kitörése után a mi tőzsdebíróságunk vetette fel először és a valorizációs bírói praxis kiépítésében is jelentős szerepe volt a budapesti tőzsdebíróságnak. A tőzsdebíróságok nemzetközi jelentőségéhez tartozik végül az egyes államok tőzsdebírósági határozatainak külföldön való végrehajthatósága. Genfben 1927. évben létrejött ugyan a külföldi választottbíróságí döntések végrehajthatósága tárgyában egy nemzetközi megállapodás, ehhez azonban a konferencián résztvevő államok nagy része nem csatlakozott, így Magyarország sem járult ahhoz hozzá. Az elzárkózottságnak főleg jogpolitikai és gazdaságpolitikai háttere van; a végrehajthatóság megnehezítése vagy meghiúsítása védővámhoz hasonló fegyver az egyes államok kezében. Áz előadó a fentiekben kivonatosan ismertetett előadását annak a megállapításával fejezte be, hogy a mai viszonyok között, a gazdasági elzárkózottság idejében a tőzsdék és tőzsdebíróságok jelentik az alig számbavehető egyéb nemzetközi kapcsolatok mellett azt a köteléket, amelyek az egyes államok teljes gazdasági elzárkózottságát megakadályozzák. Az előadás befejeztével dr. Székely Lajos a szabad gazdasági rendszernek a régi terjedelemben való helyreállításának szükségességét hangoztatta, dr. Blau György a tőzsdebírósági határozatok végrehajthatóságának kérdésével foglalkozott, dr. Beck Salamon pedig záróbeszédében ugyanehhez a kérdéshez szólt hozzá, de egyben rámutatott arra is, hogy az államnak a forgalmi joggal szemben mutatott közömbössége nem az állam félreállását jelenti, hanem csak azt, hogy az állam a rendező tevékenységet átengedni ugyan a feleknek, a felek rendelkezése azonban lényegileg így is az állami akarat megnyilvánulása, mert mihelyt az állam a saját szempontjaival nem tartja összeegyeztethetőnek a felek rendelkezését, nyomban közbelép korlátozó, cogens intézkedéseivel. Dr. Schleiffer Pál. Dr. Nánássy Béla: A nemzetközi fuvarjog revíziója; az új „Római" egyezmény — címén tartott előadást 1934. január 20.-án a Magyar Jogászegylet Hiteljogí Szakosztályában. Az előadó rámutatott az immár negyvennégy éves Berni vasúti árufuvarozási egyezménynek, és ezen egyezmény időszakonként megismétlődő revíziójának nagy nemzetközi jelentőségére. Az elmúlt év őszén tartott legutolsó revíziós értekezlet eredményeit tartalmazza a ,,Római" egyezmény, amely remélhetőleg már 1935. év folya-