Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A tőzsdebíróságok nemzetközi jelentősége

164 mán életbe fog lépni. Az új egyezményben foglalt megállapodások jelentős részben vasúti kezelési kérdésekre vonatkoznak, míg a nagyobb fontosságú kérdések némelyikénél nem érvényesül kellő jogászi alaposság, aminek az a magyarázata, hogy az értekezletre túlnyomórészt vasúti tisztviselők voltak kiküldve. Az előadó által nagy szaktudással és behatóan ismertetett újítások közül kiemeljük, hogy a Római egyezmény az ú. n. kombinált fuvarozásokra (vasút és légi jármű stb.) teljes szabadságot biztosít, a súlyos gondatlanságból okozott kár megtérítése iránti jog elévülési idejét a vasúttal szemben háromról egy évre szállítja le, lehetővé teszi átruházható vasúti fuvarokmányok bevezetését stb. A magas színvonalú előadásért a szakosztály elnöke dr. Kuncz Ödön mondott köszönetet; az előadást vita követte. A részvénytársaság igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjainak felelőssége. A Budapesti Ügyvédi Kör előadás sorozatot rendez a részvénytársaság igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjainak felelőssége kérdéséről, amelynek bevezető előadását febr. 15-én d r. György Ernő, az OHE igazgatója tartotta meg. Előadó az utóbbi években kialakult bírói gyakorlat részletes ismertetése kapcsán mutatta ki, hogy a korábbi gyakorlathoz képest minden vonatkozásban sokkal szigorúbb felfogás érvényesül. Különösen a K. T. 187. §-ában körvonalazott kötelesség elmulasztása esetén, találkozunk oly döntésekkel, amelyek az igazgatósági tag felelősségét az ügyvezető igazgatók csalárd eljárása esetén is megállapítják, nem tekintik mentesítő körülménynek sem az igazgatóság tagjainak járatlanságát, de bizonyos esetekben még azt sem, hogy a társaság ügyvezetése ellenőrzés alatt állott. Lényeges jelentőséggel bír az igazgatósági tag felelőssége szempontjából a közterhekért való felelősség kérdése, amely fennáll a forgalmi adóért és társadalombiztosítási járulékokért, valamint a készpénzben lerovandó illetékért is. A bírói gyakorlat ily irányú alakulásában előadó felfogása szerint lényeges szerepe jut az inflációs időket követőleg fellépő gazdaság- és jogpolitikai meggondolásoknak. Ha e részben azt nézzük, hogy a magyar részvénytársaságok a jelenlegi súlyos válság során hogyan állották meg helyüket, úgy megállapíthatjuk, hogy a magyar részvénytársasági szervezet általában sokkal ellenállóképesebbnek bizonyult a külföldinél, úgy az esetek száma, mint azok gazdasági jelentősége tekintetében. A magyar gazdasági élet egészséges üzleti és erkölcsi felfogásán kívül jelentőséget tulajdonít itt előadó annak a körülménynek is, hogy az összeomlások megelőzését szolgáló revízió a magyar részvénytársasági szervezetben már a múltban is széles körben érvényesült, egyfelől a Pénzintézeti Központ révén a hitelszervezetre vonatkozólag, másfelől abban az irányító és ellenőrző tevékenységben, amelyet a magyar hitelszervezet fejt ki az iparvállalat érdekeltségeinél. Ha azokat a viszonylag kisebb számú eseteket vesszük vizsgálat alá, amelyeknél a részvénytársaságok fizetésképtelensége mégis bekövetkezett, úgy az elmúlt évek statisztikája az OHE adatszolgáltatása alapján azt mutatja, hogy a fizetésképtelenné vált részvénytársaságoknál lazább erkölcsi felfogás és a gazdasági jóvátételre irányuló kisebb készség mutatkozik, mint az egyéni felelősség alapján álló cégeknél. Amíg általában a kényszeregyességí ügyeknek 15%-ában lett csőd, a részvénytársaságok kényszeregyességeiben a csődök arányszáma a 35%-ot érte el. Előadó ismerteti a legújabb külföldi jogalkotás idevágó rendelkezéseit, így különösen az angol társasági jognak és az 1933. évi