Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Ipari termelői munka - ipari tisztviselői munka

143 képező okiratoknak, a telekkönyvi irattárnak megtekintését. Az újabb gyakorlat már oda fejlődik, hogy megkívánja minden külön gyanús körülmény nélkül is az ingatlanra vonatkozó telekkönyvi szemlén kívül is a bejegyzések alapjául szolgáló teljes telekkönyvi irattári anyag ismeretét. Kimondja a Kúria, hogy nem lehet védekezni a telekkönyvi adatok és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok nem ismerésével, mert az irattár megtekintésének kötelezettsége a Telekkönyvi rendtartás 62. §-ának utolsó bekezdéséből folyik. (J. H. V. 1305., VII. 617.) A hivatkozott bekezdés csak azt mondja, hogy ,,a bejegyzett jog közelebbi meghatározásai, melyek magából a telekkönyvből ki nem vehetők, azon okirat tartalma szerint ítélendők meg, melynek folytán a bejegyzés megengedtetett". Ez a szakasz nyilván csak akkor utal az okirat, az irattári anyag megtekintésére, ha a jog magából a telekkönyvi bejegyzésből ki nem tűnik, de nem vonatkozik arra az esetre, mikor a telekkönyvi bejegyzés tartalma világos, nem hézagos, tehát igazolja a Kúria régebbi gyakorlatát, mely az irattár megtekintését csak a bejegyzés aggályossága, gyanús volta esetében kívánja meg. Természetesen meg kell tekinteni az irattárat, ha elintézetlen széljegyzet van, vagy ha a törvény, így a jelzálogtörvény alapján maga a bejegyzés utal kiegészítésül a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra. Túlzott különösen az az újabb határozat, melyben a Kúria rosszhiszeműséget állapít meg azért, mert ugyan a jog a telekkönyvben törölve volt, de az alapul fekvő okiratból a törlés jogosulatlansága kitűnt volna, tehát megköveteli az összes törölt és törlő tételek irattári megvizsgálását, még a telekkönyvi hatóság végzésével szemben a törlő végzés helyességének jogi felülbírálását is. Telekkönyvi rendszerünk ezen kétoldalú áttörés folytán, mely egyrészt a tényleges viszonyok alapos megvizsgálását követeli, másrészt a telekkönyvi szemlét a teljes irattári anyag átekintésére és jogi minősítésére kiterjeszti, hovatovább nem az ingatlan forgalom megkönnyítésére és a jogszerző biztonságának fokozására, hanem az ingatlanra vonatkozó jogok forgalmának akadályául fog szolgálni. Ifj. Dr. Szigeti László. Ipari termelői munka — ipari tisztviselői munka. Posztógyárban alkalmazott festőmester szolgálati pert indított: a per előterében a priori az a kérdés volt eldöntendő, vájjon a felperes az ipari tisztviselő kategóriájába tartozik-e vagy sem? Mert ha kívülesik e kategórián, akkor mindabból a jogból és kedvezményből, amit az 1910—1920. számú rendelet az összes kereskedelmi se-