Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Törvény vagy rendelet?

11 JOGALKOTÁS. Törvény vagy rendelet?") Sarkalatos alapelve az ezeréves magyar alkotmánynak, hogy a jogalkotás elsősorban az írott törvények által történik, a törvények állanak a kútfők élén és alkotják jogrendszerünk szilárd fundamentumát. Pusztaszer óta féltett kincse a nemzet­nek a törvényalkotási joga, melyért mindenkor kész volt vérét hullatni. A törvénynek ez az ősi, a nép lelkében mélyen gyö­keredző kultusza beszédes és döntő bizonyíték nemzetünk ezer­éves kultúrája mellett. A magyarság géniusza a legelsők között ismerte fel, hogy a törvényben az egész nemzet szellemi és er­kölcsi ereje nyilatkozik meg, öncéluságát tehát ebben az alak­ban érheti el a legtökéletesebben. Az angol alkotmány ama jel­mondatát: ,,ami mindenkit érdekel, mindenki által hagyassék jóvá", — a magyar nemzet már évszázadok óta követi. A magyar nép lelki világának egyik legszebb megnyilatko­zása a törvények hagyományos, őszinte és mély tisztelete. A törvényszót a magyar saját akarata kifejezésének tekinti és amit egyszer kimondott, azt meg is kívánja tartani. Előtte szent a törvény szava. Ez a lélektani magyarázata annak a szinte val­lásos tiszteletnek, mellyel szentesített törvényeink iránt minden­koron viseltettünk. A magyar magánjog legnagyobb mestere előadásaiban szinte lírai hangon kiáltott fel: ,,. . . minő valami egészen más szilárdsága és tételes meggyőző ereje van annak, ha valamely jogi állításunkat törvény írott betűjére alapíthat­juk " Egészen másképp állunk a rendelettel! A rendelet nem a nemzet szabad akaratát fejezi ki, ha­nem a kormány parancsszavát. A rendelet nem a törvényhozás termében lezajló viták tisztító tüzéből kerül ki, hanem a minisz­teri előszobákban instanciázó különféle osztályok, gazdasági egyesületek, érdekképviseletek befolyásának és súlyának az ere­dője. Szerintünk azonban a jogalkotás technikájára is áll Cavour politikai hitvallása: ,,A legrosszabb Chambre is jobb, mint az antichambre!" A rendelet megingatja a jogszabály szilárdságába vete*t hitünket. Nem lévén szükség a törvényhozás lassúbb ütemű ap­parátusára, a kormányzat könnyebben és tetszése szerint változ­tathatja akaratát. Azt a közjogi aggodalmat ugyanis: vájjon a rendelet egyszeri kibocsájtásával a felhatalmazás konsummálva van-e, eloszlatják a felhatalmazási klauzulák, amelyek refrén­szerűen arra is feljogosítják a kormányt, hogy a már kibocsáj­•) Részlet a szerzőnek az Orsz. Ügyvédi Értekezleten tartott előadásából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom