Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A jog tragikuma

121 Ezen rendeletek intézkedéseit a 260/1933. M. E. sz. r. az 1932. június 30-a után záródó üzletévre, a most megjelent :80/1934. M. E. sz. r. pedig az 1933. június 30-a után záródó üzletévre vonatkozóan — egyes szükségessé vált módosításokkal —, fenntartotta. Gazdatartozások. A 14000/1933. M. E. sz. rendelet (az alábbiakban: alaprendelet), amelyet f. évi 1. számunkban már ismertettünk, egyebek között (4. §. 2. és 3. bek-) kimondotta, hogy a védett birtokká nyilvánított ingatlanon jelzálogjoggal biztosított kamatok évi 8% -át meg nem haladó részét a tartozás tőkeösszegénél: kell hozzáaadni, — hogy továbbá a jelzálogjogi fedezet a tőkekövetelés biztosítására szolgáló rangsorban ezen tőketartozássá vált kamatokra is kiterjed, és hogy a gazdaadós a hitelező kívánságára köteles a tőkeösszeg változásának telekkönyvi bekebelezéséhez szükséges engedélyt kiállítani. Az idekapcsolódó 1500/1934, L M. sz. r. kimondja, hogy a telekkönyvi hatóság a védett birtokon jelzálogjoggal biztosított követelés öszszegében a fentiek szerint beálló változás telekkönyvi bejegyzését oly nyilatkozat alapján rendeli el, mely szerint a gazdaadós beleegyezik abba, hogy a tőkésített kamat erejéig a jelzálogjog a telekkönyvbe bejegyeztessék. E nyilatkozat alapján a telekkönyvi hatóság a tőkésített kamat és ennek az eredeti tőkekövetelés után megállapított kamatláb szerint számított, de legfeljebb évi 8% kamatai erejéig a tőkekövetelés biztosítására szolgáló rangsorban biztosítéki jelzálogjog bejegyzését rendeli el. A kamatokkal egy tekintet alá esik az 1923: XXXIX. t.-c. alapján a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére a hitelezőt megillető kártérítés. A 16200/1933. M. E. sz. r. — mint arra előző lapszámunkban rámutattunk, — kimondta, hogy minden védett birtok közfelügyelet alatt áll, amelyet a minisztérium helyi bizottságok útján gyakorol. Az ezen kérdéshez kapcsolódó, azóta megjelent 100/1934. P. M. sz. r. szerint a helyi bizottság elnökét az igazságügyminiszter nevezi ki; a bizottság három tagból alakul, még pedig akként, hogy abban a földművelésügyi, pénzügyi és igazságügyminiszter által kinevezett egy-egy tag vesz részt. A helyi bízottság ülésén a felek is meghallgathatók. A bizottság működésével kapcsolatos irodai és pénzkezelési tennivalókat a bizottság székhelyén levő adóhivatal látja el. A bizottság elnöke évi 1000 P., a többi rendes tagja lejenként évi 500 P. tiszteletdíjban részesül . Az alaprendelet, — miként láttuk —, a fizetési kötelezettség mérvére kihatóan különbséget tesz a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatán aluli, és az azt meghaladó megterhelés esetei között (5, és 6. §.), továbbá aszerint, hogy a védett birtok területe tíz katasztrális holdnál nagyobb avagy kisebb-e, és illetve, hogy annak kataszteri tiszta jövedelme 100 koronát meghalad-e vagy sem (7. §.), és éhhezképest a megjelölt rendelkezésekben előírt további fizetési kedvezményeket (redukció) adja, és pedig akként, hogy e fizetésekből a tőketörlesz-