Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 3. szám - A jog tragikuma
120 a jogot féltjük, amikor a jogrendet védjük, nem az öncéluságra számot sem tartó jognak, hanem az emberi kultúrának, az emberi kultúra megmentésének vagyunk harcosai. Dr. Beck Salamon. JOGALKOTÁS. Uj jogszabályok. Részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készítése és. üzleteredményének felhasználása. Kt.-ünk 199. §. 2. pontja szerint a részvénytársasági mérlegbe az árfolyammal biró értékpapírok legfeljebb azon az árfolyamon vehetők fel, amellyel azok az üzletév utolsó napján birnak. Ezen és a vonatkozó többi szabály felállításával a törvénynek az az intenciója, hogy a mérleg az üzletév lezártakor fennálló valódi statust tüntesse fel, a hitelezők terhére ne legyen optimista, és hogy figyelmen kívül hagyva az évközi esetleges magasabb árfolyamértékeket, vagy beszerzési árat, a vállalat ne fizessen osztalékot, tantiémet stb. oly érték alapján, amely az üzletév utolsó napján már nem áll fenn. Annakfolytán azonban, hogy az értéktőzsde 1931. júniusában történt bezárása következtében az értékpapírok hivatalos árfolyamjegyzése szünetelt, másfelől a pengővédelem, a kamattehercsökkentés, valamint az osztalék és tantiémből eredő jövedelemapasztás célkitűzéseire is figyelemmel, szükségesnek találta a kormány 1932. februárjában a 130. és 1210. M. E. sz. rendeleteket kibocsájtani. Előbbi megengedte, hogy az 1931. június 30. napja után záródó üzletévről készített mérlegbe az ott megjelölt egyes értékpapirkategóriák legfeljebb mily csökkentett értékben legyenek beállíthatók, emellett további megfelelő csökkentett értékelést engedett az esetben, ha az értékpapír kibocsájtójának körülményeiben (mint fizetésképtelensége, törlés a tőzsdei jegyzés tárgyául szolgáló értékpapírok sorából, stb.) 1931. június 30-a után az általános gazdasági helyzet által indokolt mértéket lényegesen meghaladó rosszabbodás állott be. A másik rendelet — szemben a társasági alapszabályokkal, amelyek t. i. a Kt. 157. §. 14. pontja értelmében egyébként kötelezően rendelkeznek a nyereség kiszámításának és felosztásának módozataira vonatkozóan, felhatalmazta a közgyűlést, hogy az 1931. június 30-a után záródó üzletév nyereségének hovafordítása tárgyában abban az esetben, ha az óvatos üzletvezetés úgy kívánja, úgy határozhasson, hogy a társaság sem osztalékot, sem a nyereség terhére az igazgatóság tagjai részére semmiféle díjazást vagy nyereségrészesedést (tantiém) nem fizet, hanem a kimutatott nyereséget a közgyűlés elhatározásához képest, csupán a társasági alkalmazottak jóléti céljait szolgáló alapoknak táplálására fordíthassa, az azután még fennmaradó nyereségnek pedig új számlára való elővitelét rendelhesse el.
