Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az ügyvédség 1932-ben

7;J az egyes bíró egy évnél súlyosabb büntetést nem állapíthat meg, ellenkező esetben és a súlyos bűncselekmények fölött a kir. törvényszéknek egy nem szakbírákkal kiegészített nagyobb tanácsa (esküdt vagy Schöffebíróság) ítélkeznék, még pedig egy felsőbíró elnöklete alatt s ennek a megerősített tanácsnak az ítélete ellen csak egyfokú perorvoslatnak volna helye a kir. Kúriához. E reformok útján — amelyek nagymérvű megtakarítással is járnának—az előadó nézete szerint a büntetőperek jelenlegi 2—3 éves tartama felére leszállítható volna. A közgyűlésen ezután ismertették az igazgatóválasztmánynak a Magyar Jogászegylet mult évi működéséről beszámoló jelentését. A közgyűlés az igazgatóválasztmány tagjaiul dr. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi m. kir. minisztert, dr. vitéz Pétery Aladár m. kir. kormányfőtanácsos, budapesti ügyvédet és dr. Szálai Emil budapesti ügyvédet, ügyvezető titkárul pedig dr. Ruhmann Emil kir. kúriai elnöki tanácsost választotta meg. Három számvizsgáló választása után a közgyűlés véget ért. A Civiljogászok Vitatársaságának í. évi november 16-i ülésében dr. Szászy István tartott előadást a magyar nemzetközi perjog egyes fontos kérdéseiről, nevezetesen a végrehajtási viszonosság, az idézések és más bírói ügyiratok kézbesítésének és megkeresések teljesítésének kérdéseiről. Előadó, aki a magyar nemzetközi jog úgyszólván valamennyi területének illusztris művelője, röviden vázolta a magyar nemzetközi perjog nagy gyakorlati fontosságát és e jogterület helyét a jogtudományok körében. Ezután teljes részletességgel ismertette a tételes helyzetet, amely a fenti kérdésekben, különösen pedig a végrehajtási viszonosság kérdéseiben ezídőszerint Magyarország és más államok között fennáll. Rámutatott arra, hogy a végrehajtási viszonosság kérdése hogy és miképen függ össze a külföldi ítélet anyagi jogerejének kérdésével. Megemlítette, hogy amely összeállítás e ponton teljességre törekszik, annak nemcsak a vagyonjogi, de a személyjogi ítéletek és más határozatok kölcsönös elismerésének és végrehajthatóságának kérdéseire is ki kell terjeszkednie. Részletesen ismertette a perjogi hágai egyezmény rendelkezéseit, és azt is, hogy a konzuli hatóságok a külföldi jogsegély munkájában mily mértékben vesznek részt. Az előadást követő vitában dr. Ballá Ignác, dr. Gál Dezső, és dr. Székely Lajcs vettek részt, akik egyértelműen kérték az előadót, hogv az ügyvédi kar részére gyakorlati fontossággal bíró tanulmányát írásban tegye közzé. A Cívíljogászok Vitatársaságának nov. 23-iki ülésén dr. Wagner Lilla adott elő „A plágium" címen. A plágium vétségét magánjogi szempontból ismertetve, kitért annak büntetőjogi analógiájára is, bebizonyítva, hogy sem a közönséges tulajdon elleni vétségekkel, sem a becsületsértéssel stb. nem lehet párhuzamba