Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az ügyvédség 1932-ben

74 helyezni. Azonban a plágium nem azonos a többi szerzőijogi bitorlással sem, részben, mert ezek legtöbbnyire anyagi károsodással is járnak, mely a plágiumnak legfeljebb közvetett következménye lehet, részben, mert a plágium nem lehet szándéktalan vagy jóhiszemű. Leginkább, mint cselekmény, a tisztességtelen versenyre hasonlít, amennyiben itt is a fősérelem a harmadik tényező, a közönség érdeke ellen irányul. Ha ez az érdek nem is anyagi, jogvédelmet éppúgy igényel, mint az egyéni becsület nagy erkölcsi érdeke. Röviden vázolta előadó a plágium határeseteit és néhány személyiségi jogi tételt, amelyet épp e kérdéskomplexum alapján lehet levonni. így például, hogy két azonos jellegű személyiségi jogi érdek nem ütközhetik, mert egymagában áll fenn s csak a saját jogkörére vonathozhat. Végül néhány gyakorlati elrendeződési ötletet vetett fel, pl. hogy a plágium ellen hasonló eljárásmód volna ajánlatos, mint amilyent ma a törvény a sajtó útján elkövetett rágalmazások reparációjánál követ. Az előadást vita követte, melyben az elnöklő dr. Beck Salamonon kívül dr. Szálai Emil, dr. Gál Dezső és ifj. dr. Szigeti László vettek részt. Szende Péter Pál: A csendes társaság a magyar jogban. A Civiljogászok Vitatár saságában november 30-án Szende Péter Pál ,,A csendes társaság a magyar jogban" címmel előadást tartott. Előadó ismertette a csendes társaság történetét, gazdasági jelentőségét és jogi természetét. Kimutatta, hogy a csendes társaság a kommendából keletkezett, de a fejlődés folyamán valóságos társasággá lett. Foglalkozott azokkal az elméletekkel, amelyek a csendes társaságnak társasági mivoltát kétségbe vonják. Cáfolta azokat a teóriákat, melyek önálló jogintézmény helyett kölcsönnek, vagy megbízással kapcsolatos alkalmazási viszonynak, vagy a bizományi ügylet egy válfajának kívánják tekinteni. Előadó szerint kétségkívül megállapítható a csendes társasági jogviszonyoknak egy oly köre, amely mindenképen önálló szabályozást igényel. Ezzel szemben elismerte, hogy nagyon gyakran fordulnak elő az életben olyan konstellációk, amelyek már kevésbbé tekinthető csendes társaságnak, s ezeket előadó ,,quasi csendes társaság"-nak nevezi, míg további átmenetként a kölcsön felé, fellelhetők olyan alakzatok is, amelyek már inkább a :,qualifikált kölcsön"-re emlékeztetnek. Kimerítően foglalkozott előadó az 1930. évi V. t.-c. II. rész-évei, mely a csendes társaság törvényes szabályozását adja. A törvény azonban csak kerete a csendes társasági jogszabályoknak, s a bírói gyakorlatra és a tudományra bízta, hogy a jogszabályokat tartalommal töltsék ki. A törvényre támaszkodva, de úgy a magyar, mint a külföldi judikaturának bőséges ismertetésével világította meg előadó a csendes társaság keletkezésének, fennállásának és megszűnésének jogszabályait, szá-