Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A részvénytörvény előkészítése. A magyar részvényjogi reform anyagának előkészítése. A magyar Jogászegylet által kiküldött Bizottság munkálata [könyvismertetés]

141 kulattá, következésképen a közbirtokosság és a számadások vezetésével megbízott közegei közt létesült jogviszony nem minősül közjogi, hanem magánjogi viszonynak. Ebből következik, hogy az ilyen jogviszonyban levő felek között a Pp. 130. §-ának második bekezdése értelmében akár számadás előterjesztése iránt, akár pedig azzal kapcsolatban a számadási viszonyból eredő kártérítés iránt indított keresetnek elbírálása az általános szabályoknál fogva — kifejezett ellenkező törvényes intézkedés hiányában, — a polgári bíróságoknak a hatáskörébe tartozik és ezt a per más hatósági, s az 1894: XII. t.-c-ben, valamint a felek által felhívott és a fellebbezési bíróság ítéletében idézett fentebb felsorolt rendeletekben a közbirtokossági számadásokra vonatkozóan előírt közigazgatási eljárásnak megelőznie nem kell. Ugyanis a közigazgatást hatóságoknak ott említett jogai csakis magával a felperes közbirtokossággal, mint hatósági felügyelet alá eső alakulattal szemben állanak fenn, amennyiben az 1894. évi XII. t.-c-nek 11. és 102. §§-ai, valamint a fentebb felsorolt földművelésügyi miniszteri rendeletek csakis a közbirtokosságok belső ügyvitelét és az ügyvitel ellenőrzését és ebben a körben csakis magának a közbirtokossági számadásnak a megvizsgálását utalják a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, de nem érintik a közbirtokosságnak mint magánjogi személynek felelős megbízott közegeivel szemben, a köztük fennálló magánjogi viszonyból folyóan akár számadás előterjesztésére, akár pedig az azzal kapcsolatos kártérítésre irányuló vagyonjogi igényeit. Következésképen ezeknek az igényeknek az érvényesítése közigazgatást útra egyáltalán nem tartozik. (1933. jún. 23. — P. IV. 4254/1932.) 135. Pp. 180. §. 6. p., Mt. 45. §. — Róm. kath. szerzetesrend képviselete. — Róm. kath. szerzetesrendnek — jogügyleti — törvényes képviselője a rend elöljárója, tehát a Paulai Szent Vincéről nevezett sz.-i irgalmas nővérek szerzetesrend törvényes képviselője a tartományi főnöknő, illetve Csonkamagyarországra nézve a helyettes tartományi főnöknő. K. A felperes a Paulai Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek sárospataki intézetét jelölte ugyan meg alperesként a keresetlevélben az intézetet fenntartó szerzetesrend helyett, holott nem az intézetnek, hanem csak az azt fenntartó szerzetesrendnek van magánjogi jogképessége és így a perben fél is csak az lehet (P. 70. §.). Mivel azonban a felperes a téves megjelölés dacára nyilván azt az alakulatot akarta mint alperest perbe vonni, amely az intézet ügyeire nézve jogalanynak tekintendő, és utóbb alperes gyanánt kifejezetten is magát a Paulai Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek szerzetesrendet nevezte meg, lényegileg immár csak arról lehet szó, hogy az alperesi szerzetesrend törvényes képviselője útján van-e perbevonva. Róm. kath. szerzetesrendnek — jogügyleti — törvényes képviselője a rend elöljárója, tehát a Paulai Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek szerzetesrend törvényes képviselője a tartományi főnöknő, illetve Csonkamagyarországra nézve a helyettes tartományi főnöknő, aki ez idő szerint — nem vitásan — B. M. Sz. esztergomi lakos.