Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A részvénytörvény előkészítése. A magyar részvényjogi reform anyagának előkészítése. A magyar Jogászegylet által kiküldött Bizottság munkálata [könyvismertetés]

142 Az, hogy felperes a keresetlevelet F. M. B., majd később P. F. püspöki helynök kezéhez kézbesítette, holott az alperes törvényes képviseletére nem ők hivatvák, a Pp. 75. §-ára tekintettel pótolva van azzal, hogy a felperes immár B. M. Sz. helyettes tartományi főnöknő útján vonta perbe a szerzetesrendet, amely perbe is bocsátkozott. Ilyképen a Pp. 180. §. második bekezdés 6. pontjára alapított pergátló kifogást elvető fellebebzési bírósági ítélet ellen irányuló felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. A pergátló kifogás tárgyalása körül felmerült összes (elsőbírósági, fellebbezési és felülvizsgálati) költséget kölcsönösen megszűntette a m. kir. Kúria egyrészt a felperes, másrészt a Paulai Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek szerzetesrend, továbbá annak sárospataki intézete, valamint F. M. B., végül P. F. közt, mert az alperest, továbbá a törvényes képviselőket a felperes kezdetben ugyan tévesen jelölte meg, de ezt a tévedését az okozta, hogy azt az (1929. július 4-iki keletű) építési vállalkozói szerződést, amelyből a kereseti követelését támasztja, magának a szerzetesrend sárospataki „intézetének" nevében ennek az intézetnek a főnöknője (F. M. B. elődje) kötötte meg, továbbá, hogy P. F. püspöki helynök maga adta azt a tévesnek bizonyult nyilatkozatot, mely szerint ő hivatott a szerzetesrend képviseletére, a tévedések teljes kiküszöbölése pedig csak a felülvizsgálati eljárás folyamán következett be. (1933. jún. 22. — P. IV. 1098/ 1932.) 136- Cst. 7, §. — Biztosítási összeg jóhiszemű kifizetése csődnyitás után.. — A biztosítási összeg 20 % -ának visszatartása. K, A Cst. 7. §-a szerint az az adós, aki a csődnyitási határozatnak a hivatalos lapban megjelent első közzététele után a közadós kezeihez teljesít fizetést, — noha ebben az időpontban ennek kezeihez teljesítés joghatályosan már általában nem eszközölhető, — felszabadul kötelezettsége alól, ha bebizonyítja, hogy a teljesítés idején a csődnyitásról tudomása nem volt. A fellebbezési bíróság az általa felhozott indokok alapján azt fogadta el bizonyítottnak, hogy az alperesnek akkor, midőn a biztosítási összegből 4438 P. 87 fillért özv. S. Miklósné sz. B. Borbála, mint kedvezményezett kezeihez kifizetett, még nem jutott tudomására, hogy a nevezett ellen a csődöt megnyitották, és ebből folyóan azt az álláspontot foglalta el, hogy az alperes a csődnyitás megtörténtéről való tudomás hiánya folytán a Cst. 7. §-ának ut. bek. értelmében ismételt fizetésre nem kötelezhető. A kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak ezt a döntését felhozott indokai alapján, az anyagi jog szabályainak megfelelőnek találta. Ezzel szemben a felperes arra is hivatkozott, hogy az alperest minden esetre gondatlanság terheli abban, hogy a csődnyitás megtörténtéről való tudomás megszerzését elmulasztotta s panasszal támadja meg a fellebebzési bíróság ítéletét amiatt, hogy ennek a gondatlanságnak fenforgását meg nem állapította, is az alperest ebből folyólag nem marasztalta. A kir. Kúria azonban úgy találta, hogy a fellebbezési bíróság a valónak elfogadott tények alapján helyesen következtetett arra, hogy az alperes terhére gondatlanság meg nem állapítható és mivel arra sem volt kötelez-