Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Fellebbezés a perköltség kérdésében az egyszerűsítési törvény alapján

514 sági hatáskörbe utalva, másrészt oly perekben, amelyek az egyszerűsítési törvény 24. §-ának fellebbezést korlátozó intézkedésének hatálya alá tartoznak, egyes ügyvédek a perköltség menynyiségének kérdésében fellebbezést nyújtottak be annak dacára, hogy a sérelmezett és megítélt, valamint megítélni kért költségösszegek nem haladták meg a 200 pengős fellebbezést kizáró értéket. Ezen fellebbezések folytán azután a szegedi kir, törvényszék nagyon érdekes döntést hozott. Az első per a szegedi kir. járásbíróság előtt indult jelzájog törlése és jár. iránt. Ebben a perben felperes élt fellebbezéssel és fellebbezésében az elsőbíróság által megállapított költségek összegének felemelését kérte. Megjegyzem, hogy úgy a megítélt összeg, mint pedig a megítélni kért összeg alul maradt a fellebbezésre irányadó értékhatáron. Az elsőbíróság annak dacára, hogy a jelzálog törlése és jár. iránt folyt a per, arra az álláspontra helyezkedett, hogy pusztán a perköltség kérdésében csak azon esetben van helye fellebbezésnek, ha a perköltség összege a 200 pengő összeget meghaladja. Ennek folytán a fellebbezést visszautasította. Felfolyamodás folytán az ügy a szegedi kir. törvényszék elé került, amely azután Pf. II. 8564/1932/6. szám alatt kelt végzésében kimondotta, hogy a fellebbezés nem utasítható vissza, mert olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak az egyszerűsítési törvény 24. §-ának fellebbezési korlátozása alá, pusztán a perköltség kérdésében is van helye fellebbezésnek és pedig tekintet nélkül arra, hogy a perköltségek összege alatta marad-e fellebbezési értékhatárának avagy sem. Külön kell itt hangsúlyoznom, hogy a törvényszék nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a fellebbezés értéke elbírálása szempontjából •->. megítélt költségösszeg, avagy a megítélni kért költségösszeg veendő-e figyelembe, egyébként azonban a végzéssel a szegedi kir. törvényszék állást foglalt atekintetben, hogy a Te. 24. §-ának korlátozása alá nem tartozó ügyekben perköltség kérdésében van-e helye fellebbezésnek. Nyitva maradt azonban az a kérdés hogy olyan esetben, amikor a per az egyszerűsítési törvény 24. §-ának fellebbezést korlátozó intézkedése alá tartozik, van-e helye fellebbezésnek a perköltség kérdésében, ha a megítélt, vagy megítélni kért költség összege a kétszáz pengős fellebbezési értékhatáron alul marad és az ítélet egyéb rendelkezéseit fellebbezéssel nem támadják meg. Tekintettel arra, hogy a felhívott törvényhely szerint a költség járuléknak nem tekinthető, kétségtelen, hogy olyan perekben, amelyeknek perértéke, illetve amelyekben a megítélt költség összege a 200 pengőn alul marad, fellebezésnek sem a per érdemében, sem pedig a perköltség mérvének, vagy viselésének a kérdésében nem lehet helye. Kérdéses azonban a dolog akkor, ha a per ugyan pénz