Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Lefoglalható-e az OTI alkalmazottak fizetése és egyéb járandósága?

509 előny nem áll szemben, ott azonnali tételes jogszabályi beavatkozásra van szükség, akár törvény vagy rendelet, akár jogegységi határozat útján. Fenti kérdésben a jogbizonytalanság súlyos hitelezési magánérdekeket érint. Aki hitelez, annak előre kell tudnia, hogy milyen kielégítési alapra számíthat. Tudvalevő, hogy a köztisztviselők fizetésének és egyéb járandóságainak lefoglalhatóságára nézve az 1908. évi XLI. t.-c. (végrehajtási novella) rendelkezéseit módosította az 1918. évi XXII. t.-c. és az 1929. évi XIV. t.-c. egyes rendelkezései. Az 1918: XXII. t.-c.-ben és az 1929: XÍV. t.-c. 6. §-ában kiemelt tartási követelésekről itt nem beszélünk, mivel e követelések behajtása végett a köztisztviselők fizetésének bizonyos mérvű lefoglalása ma is lehetséges és így itt a cikk címében említett vitapont nem merült fel. Az 1918. évi XXII. t.-c. 8, §-a a törvény hatálya alá tartozó közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságát az előbb említett tartási jellegű követeléseken kívül meg nem engedi, épen a Pénzintézeti Központ által nyújtandó kölcsönök visszafizetésének biztosítása céljából. (Nem foglalkozunk itt bizonyos átmeneti intézkedésekről a törvény hatálybalépte előtt keletkezett tartozásokra nézve.) Már most arra vonatkozólag, hogy az OTI alkalmazottak, bár fizetésüket nem az államkincstártól kapják, mégis köztisztviselők, tételes rendelkezés van. Az 1927. évi XXI. t.-c, 115. §-a kimondja, hogy az Országos Munkásbíztosító Intézet (most Országos Társadalombiztosító Intézet) alkalmazottai közhivatalnokok. Képesítésükre, jogaikra, kedvezményeikre és kötelességeikre, illetményeikre és szolgálati viszonyukra nézve az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A magasabb rangfokozatú tisztviselőket az államfő, a kisebb rangúakat a népjóléti és munkaügyi miniszter nevezi ki. Az eddigiekből az lenne kétségtelen, hogy az OTI alkalmazottak fizetése épenúgy nem foglalható le, mint más köztisztviselők fizetése. A kétség az 1918. évi XXII. t.-c. hatályának köre folytán merült fel. Mint említettük a foglalás alóli mentességet szabályozó 8. §. a jelen törvény hatálya alá eső" alkalmazottakról beszél és az egész törvény célja a köztisztviselők tartozásainak a Pénzintézeti Központ által nyújtandó kölcsön útján való rendezése. Már pedig az 1918. évi XXII. t.-c. által szabályozott kölcsönök nyújtása egyelőre az OTI alkalmazottakra ki nem terjesztetett. Mivel azonban a törvény 11. §-a megadja a kormánynak a felhatalmazást, hogy a törvény rendelkezéseit más, az 1. §-ban említett köztisztviselőkre is kiterjeszthesse, ennélfogva az OTI alkalmazottak, mint köztisztviselők is az 1918. évi ?,*