Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Lefoglalható-e az OTI alkalmazottak fizetése és egyéb járandósága?

509 előny nem áll szemben, ott azonnali tételes jogszabályi be­avatkozásra van szükség, akár törvény vagy rendelet, akár jogegységi határozat útján. Fenti kérdésben a jogbizonyta­lanság súlyos hitelezési magánérdekeket érint. Aki hite­lez, annak előre kell tudnia, hogy milyen kielégítési alapra számíthat. Tudvalevő, hogy a köztisztviselők fizetésének és egyéb járandóságainak lefoglalhatóságára nézve az 1908. évi XLI. t.-c. (végrehajtási novella) rendelkezéseit módosította az 1918. évi XXII. t.-c. és az 1929. évi XIV. t.-c. egyes rendel­kezései. Az 1918: XXII. t.-c.-ben és az 1929: XÍV. t.-c. 6. §-ában kiemelt tartási követelésekről itt nem beszélünk, mivel e követelések behajtása végett a köztisztviselők fize­tésének bizonyos mérvű lefoglalása ma is lehetséges és így itt a cikk címében említett vitapont nem merült fel. Az 1918. évi XXII. t.-c. 8, §-a a törvény hatálya alá tartozó közszol­gálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságát az előbb említett tartási jellegű követeléseken kívül meg nem engedi, épen a Pénzintézeti Központ által nyújtandó köl­csönök visszafizetésének biztosítása céljából. (Nem foglal­kozunk itt bizonyos átmeneti intézkedésekről a törvény ha­tálybalépte előtt keletkezett tartozásokra nézve.) Már most arra vonatkozólag, hogy az OTI alkalmazottak, bár fizeté­süket nem az államkincstártól kapják, mégis köztisztviselők, tételes rendelkezés van. Az 1927. évi XXI. t.-c, 115. §-a ki­mondja, hogy az Országos Munkásbíztosító Intézet (most Országos Társadalombiztosító Intézet) alkalmazottai köz­hivatalnokok. Képesítésükre, jogaikra, kedvezményeikre és kötelességeikre, illetményeikre és szolgálati viszonyukra nézve az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A ma­gasabb rangfokozatú tisztviselőket az államfő, a kisebb ran­gúakat a népjóléti és munkaügyi miniszter nevezi ki. Az eddigiekből az lenne kétségtelen, hogy az OTI alkalmazot­tak fizetése épenúgy nem foglalható le, mint más köztiszt­viselők fizetése. A kétség az 1918. évi XXII. t.-c. hatályá­nak köre folytán merült fel. Mint említettük a foglalás alóli mentességet szabályozó 8. §. a jelen törvény hatálya alá eső" alkalmazottakról beszél és az egész törvény célja a köztisztviselők tartozásainak a Pénzintézeti Központ által nyújtandó kölcsön útján való rendezése. Már pedig az 1918. évi XXII. t.-c. által szabályozott kölcsönök nyújtása egye­lőre az OTI alkalmazottakra ki nem terjesztetett. Mivel azonban a törvény 11. §-a megadja a kormánynak a fel­hatalmazást, hogy a törvény rendelkezéseit más, az 1. §-ban említett köztisztviselőkre is kiterjeszthesse, ennélfogva az OTI alkalmazottak, mint köztisztviselők is az 1918. évi ?,*

Next

/
Oldalképek
Tartalom