Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Magánjogi Törvénykönyvünk Javaslatának 990. §-ához

499 hogy a kötelezettségvállalásra irányuló szándékot vélel­mezni lehet. Ha az utolsó hetek előttünk ismeretes gyakorlata nem is mutat fel túlsók epochális jellegű döntést, nem egy érdekes esetben kap meg bennünket az a sugalom, amely az ítélkező bíróságot az eset helyes és igazságos eldöntése felé vezeti. így a P. IV. 2160/1933. számú ítélet megállapí­totta a versenytilalom megszegését annak a városnak a ter­hére, amely a felperesnek engedélyezett ,,parti" fürdő fel­építése után medencés uszodát létesített. A lényeg a Kúria helyes megállapítása szerint nem a folyóparti fürdésen van, hanem azon, hogy az első strandfürdő vállalkozója ver­senytárs nélkül akarta üzemét folytatni és ez volt a felek megállapodásának célja. Egy másik ítélet, amely szépen méltatja az eset indi­viduális körülményeit, a P. III. 4567/1932. szám alatti. Az olasz állampolgár férj örökbefogadás által megszerezte a magyar állampolgárságot, elvált első feleségétől és meg­előző szerelmi viszony után elvette Olaszországból utána jövő második feleségét, aki utóbb megtámadja tévedés miatt a házasságot azért, mert a férjet Olaszországban ár­drágítás miatt elítélték. A Kúria érvényteleníti a házassá­got, mert a romantikus előzmények dacára is feltételezte, hogy a felperes az alperessel nem kötött volna házasságot, ha annak büntetett előéletét ismerte volna, A P. VI. 1423/1932. számú ítélet leszállítja a baleseti járadék összegét, mert a balesetet szenvedett felperes, aki fiatal kora dacára apja gyárában különlegesen kedvező el­helyezkedést talált, nem követelhet valóságos jövedelmé­nek megfelelő kártérítést, hanem csak az átlagos kereseti viszonyoknak megfelelőt. Ezt az álláspontot nem tudom osztani, mert aki kártérítésre van jogosítva, az a valóságos kárt követelheti, még pedig balesetkori jövedelmi viszo­nyaihoz képest. Azt, hogy a géperejű üzemek szaporodása folytán a tárgyi felelősség köre igen nagy mértékben tágul és terheli nemcsak a kár elviselésére és felosztására ké­pes nagyüzemet, hanem sokszor igen kis vagyoni erejű gazdasági alanyokat is: nem a fentihez hasonló jogtételek statuálása útján, hanem más módokon kellene ellensú­lyozni. Az üzletátruházás gyakorlásában már stereotippá vá­lik az üzletátruházás fogalmának az a meghatározása, amely szerint nem kívántatik meg feltétlenül az üzlet min­den alkotó elemének átadása és átvétele, hanem elegendő olyan jogi helyzetnek, vagy akár csak olyan üzleti előnyök­nek az átengedése, amelyektől az üzlet folytatása függ. (P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom