Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Magánjogi Törvénykönyvünk Javaslatának 990. §-ához

499 hogy a kötelezettségvállalásra irányuló szándékot vélelmezni lehet. Ha az utolsó hetek előttünk ismeretes gyakorlata nem is mutat fel túlsók epochális jellegű döntést, nem egy érdekes esetben kap meg bennünket az a sugalom, amely az ítélkező bíróságot az eset helyes és igazságos eldöntése felé vezeti. így a P. IV. 2160/1933. számú ítélet megállapította a versenytilalom megszegését annak a városnak a terhére, amely a felperesnek engedélyezett ,,parti" fürdő felépítése után medencés uszodát létesített. A lényeg a Kúria helyes megállapítása szerint nem a folyóparti fürdésen van, hanem azon, hogy az első strandfürdő vállalkozója versenytárs nélkül akarta üzemét folytatni és ez volt a felek megállapodásának célja. Egy másik ítélet, amely szépen méltatja az eset individuális körülményeit, a P. III. 4567/1932. szám alatti. Az olasz állampolgár férj örökbefogadás által megszerezte a magyar állampolgárságot, elvált első feleségétől és megelőző szerelmi viszony után elvette Olaszországból utána jövő második feleségét, aki utóbb megtámadja tévedés miatt a házasságot azért, mert a férjet Olaszországban árdrágítás miatt elítélték. A Kúria érvényteleníti a házasságot, mert a romantikus előzmények dacára is feltételezte, hogy a felperes az alperessel nem kötött volna házasságot, ha annak büntetett előéletét ismerte volna, A P. VI. 1423/1932. számú ítélet leszállítja a baleseti járadék összegét, mert a balesetet szenvedett felperes, aki fiatal kora dacára apja gyárában különlegesen kedvező elhelyezkedést talált, nem követelhet valóságos jövedelmének megfelelő kártérítést, hanem csak az átlagos kereseti viszonyoknak megfelelőt. Ezt az álláspontot nem tudom osztani, mert aki kártérítésre van jogosítva, az a valóságos kárt követelheti, még pedig balesetkori jövedelmi viszonyaihoz képest. Azt, hogy a géperejű üzemek szaporodása folytán a tárgyi felelősség köre igen nagy mértékben tágul és terheli nemcsak a kár elviselésére és felosztására képes nagyüzemet, hanem sokszor igen kis vagyoni erejű gazdasági alanyokat is: nem a fentihez hasonló jogtételek statuálása útján, hanem más módokon kellene ellensúlyozni. Az üzletátruházás gyakorlásában már stereotippá válik az üzletátruházás fogalmának az a meghatározása, amely szerint nem kívántatik meg feltétlenül az üzlet minden alkotó elemének átadása és átvétele, hanem elegendő olyan jogi helyzetnek, vagy akár csak olyan üzleti előnyöknek az átengedése, amelyektől az üzlet folytatása függ. (P.