Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Adós eltartása a hitelezők terhére

500 IV. 936/1932., 398/1933.) Az utóbbi esetben a kir. Kúria megállapította az üzletátruházást egymagában a malomépület, az azzal kapcsolatos gépi berendezések és melléképületek megvétele alapján. Nehéz eldönteni, vájjon egy bármily jelentős objektum megvétele egy jelentőségü-e az üzletátvétel fogalmával, amely mégis csak nem egy vagyontárgy, hanem egy teljes vagyonösszesség átvételét jelenti. Szembenáll az egyik oldalon annak a vevőnek a szempontja, aki joggal állíthatja, hogy őt az ingatlanra be nem kebelezett terhek nem érdeklik; viszont meggondolandó az is, hogy megkönnyítené az üzletátruházási törvény megkerülését, ha a döntő objektumot mint magában álló vagyontárgyat adnák el. Egyre sűrűbben olvasunk döntéseket a versenytörvény köréből. A kir. Kúria P. IV. 2516/1933. számú ítélete tisztességtelen versenynek minősíti a vásári szabónak azt az eljárását, hogy segédjével az árusító sátoron kívül megszólíttatta, vételre felhívta, sőt karonfogva sátrába cipeltette az arra járókat, nem tekintve súllyal bírónak, ha a vevőszerzésnek ez a módja a vásári szabószakma körében általános gyakorlattá fajult volna is. A P. IV. 1841/1932. számú ítélet az utánzás és összetéveszthetőség kritériumait állapítja meg az élet követelményeinek teljesen megfelelően, kmondván azt is, hogy közkeletű alakokat (az adott esetben ostyababát) senki sem foglalhat le kizárólagosan a maga részére. A P. IV. 2397/1933. számú ítélet érdekes indokolással állapítja meg az utánzás fennforgását csekély jelentőségű, de a köznapi életben szokásos felületességgel észre nem vehető eltérések dacára is. A P. V. 2350/1933. sz. ítélet helytad a sógor ígénykeresetének, aki a lefoglalt tárgyakat az előző közigazgatási árverésen megvette és nem tekintette kijátszásnak, hogy a felperes a megvett tárgyakat ,.ideiglenesen" a végrehajtást szenvedőnél hagyta. Bár az adott eset körülményei esetleg indokolttá tehették a döntést, mégis azt mérnők általános szabályul tekinteni, hogy a tárgyak otthagyásának esetében az igénylőt kell annak bizonyítására kötelezni, hogy jogszerzése nem volt fiktiv, vagyis a fiktívitást ilyenkor vélelmezni kell. Dr. Vági József. Adós eltartása a hitelezők terhére. Ingatlan haszonvételeire vezetett végrehajtási zárlat esetén a végrehajtási zárlat folyama alatt befolyó jövedelmekből —Vhtv. 210. §. és kapcsolatos rendelkezések szerint — a törvényes elsőbbséggel biztosított és a jelzálogos, illetve végrehajtató hitelezők követelései elégíttetnek ki, és csakis a netaláni maradvány adatik ki a végrehajtást szenvedőnek. A Vhtv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely