Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének ujabb szabályozásáról

481 Még az sem mondható, hogy amennyiben az elterhelés mértéke a kat. tiszta jövedelemnek tizenötszöröse, avagy a házadó alapjának négy és félszeres szorzatán alul van, a hitelezőnek módjában van pénzkölcsönt vagy árúhitelt adni a gazdaadósnak és ez esetben nem fenyegetheti őt az a veszély, hogy kölcsöne, illetve hitele korlátozás alá fog esni, mert ily esetekben a védett birtoki minőség feljegyzése amúgy sem következhet be. Miután azonban, ha a gazdaadósnak több ingatlana van, az ingatlanok területét, kat. tiszta jövedelmét és jelzálogterheit össze kell számítani (34. §. 4. bek.) és a terhelés mértékét ez alapon kell megállapítani, könnyen lehetséges, hogy a gazdaadósnak oly ingatlana válik védett birtokká, amelynek elterhelése egymagában a 15, illetve 4V2-szeres szorzat alat marad, vagy esetleg tehermentes, de egyéb számbavehető ingatlanaival együtt mégis védett birtokká válhat. Tehát a hitelező még a telekkönyvi és kataszteri adatok ismeretében sem döntheti el előre a védettségnek kérdését, hacsak nincs biztos tudomása arról, hogy a gazdaadósnak egyéb ingatlana nincs. A védett birtokkal kapcsolatban a telekkönyvi rangsor elvének lényeges áttörését tartalmazza a rendeletnek 4. §-a, amennyiben az ingatlanon külön jelzálogjoggal biztosított, 1933. október hó 24. napjáig lejárt és még 1932. évi április hó 1. napjáig el nem évült kamatok tőkésítését teszi lehetővé oly módon, hogy ezen tőkésített kamatok az eredeti tőkebekebelezéssel egyenlő rangsorozatot élvezhessenek. Ha a kamatok 1932. április 1-én már elévültek, úgy azok nem tőkésíthetők. Viszont az intézkedés természetéből következik, hogy 1932. április 1. és 1933. október 24. közötti időben a kamatelévülés be nem következhetett. A rendelet az ingatlanon jelzálogjoggal biztosított kamatokról beszél és csak azoknak adja meg a tőkésítés jogát. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kamatok alatt nem érthető a Jt. 23. §-a szerinti törvényes kamat, amelynek fedezetéül szolgál a törvénynél fogva a jelzálogjog külön bejegyzés nélkül is, hanem csupán az a kamat, amely a Jt. 7. §-ának 2. bekezdése értelmében jegyeztetett be, vagy amely biztosítéki jelzálogjognál a jelzálogtörvény 69. §-ának 2. bekezdése alá esik, mint külön a kamatok biztosítására alapított keretbiztosítéki jelzálogjog. Az ily hátralékos kamatoknak nem teljes összege, hanem csak az évi 8%-ot meg nem haladó része adandó a tartozásnak tőkeösszegéhez. A 8%-ot meghaladó rész — ha az bírói úton érvényesíthető — a prioritás elvének újabb megtörésével még a kamat biztosítására szolgáló külön bejegyzett keretben sem elégíthető ki a bejegyzés rangsoro-