Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Dr. Medvigy Gábor: A földteherrendezés és a kamat sorsdöntő problémái [könyvismertetés]

119 110. Mt. 372. §., 1877: XX. t.-c. §. — Gyám számadása alapján mutatkozó igénynek a gyám ellen érvényesítésére megszabott határidő. K. A nem vitás tényállás szerint az alperesek B. J. (sz. 1900. III. 16.) és B. M. (sz. 1900. II. 25.) atyjuk elhalálozása (1901. X. 22.) után anyai nagyatyjuk: U. K. gyámsága alá kerültek, aki az alpereseknek a szülői után való örökrészét árvaszéki kezelés alá való juttatás nélkül akként kezelte, hogy fia U. M. bérgazdaságába fektette be és az árvaszéknek azt jelentette be, hogy a kiskorúaknak a bútoron kívül más vagyonuk nincs. U. K.-nak 1915. évi január hó 16-án bekövetkezett elhalálozása után az alperesek anyai nagybátyjok: U. S. jelenlegi felperes gyámsága alá jutottak, aki az alpereseket nagynénjük: U. R. férj. H. Gy.-né gondozásába -adta, amelyért a megállapított összegeket fizette. Az alperesek nagyatyjának hagyatékából és az 1915. évi szeptember 20-án elhalt nagyanyjuknak hagyatékából származott örökségre is az U. M. bérgazdaságába lett befektetve, aki e két örökségnek megfelelő összeget takarékba helyezte és a takarékpénztári könyvet a felpereshez jutatta. Az alperesek V. vármegye árvaszékének 1921. évi január hó 3-án kelt 149/1921. számú határozatával nagykorúsíttattak és a felperes az árvaszékhez bemutatott számadás szerint mutatkozó 18.446 K 92 fillér összeget az alpereseknek kiadta. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a gyám által az 1877: XX, t.-c. értelmében beadott utolsó számadás alapján mutatJcozó igény a hivatkozott törvény értelmében rendezendő és hogy az önjoguvá vált utódok kártérítési igényüket — a kereseti igény elévülésének jogkövetkezménye alatt — a 135. §-ban érintett gyámhatósági határozat kézbesítésétől számítandó egy év alatt érvényesíteni kötelesek. Az alperesek tehát a jelzett egy éven belül érvényesítendő jogukat kifogásként nem érvényesíthetik, amiből foly, hogy a felperes által annak megállapítása iránt folyamatba tett e perben, hogy: az alpereseknek semmiféle vagyona a felperes birtokában nincs és hogy erről számadással nem is tartozik, — a nevezettek a gyámi számadás eredményének érintetlenül hagyása mellett a 32 évi elévülési időn belül csak azt vethetik ellen, hogy volt gyámjuk kezére olyan vagyon is került, amely a gyámi számadásba fölvéve nem volt és amely vagyont a volt gyám még kiadni tartozik. A felperes által az alperesekkel szemben a most jelzett jogállapotának megállapítása iránt folyamatba tett e perben az alperesek azt az ellenvetést tették, hogy a perérték megjelölése szerint 8000 pengőnyi oly örökségük maradt a felperesek kezén, amellyel elszámolni tartozik. Az alperesek ebbeli igényüket szabatosan viszontkereset, vagy önálló kereset keretében érvényesíthették volna, azonban idevonatkozó kifogásuk folytán a felperes nemleges megállapítási keresete érdemben alaposan mindaddig el nem bírálható, amíg a részletesen megállapítandó tényállás teljes bizonyossággal ki nem zárja, hogy a felperes kezére a gyámi számadásban el nem számolt vagyon is jutott volna. (1933. jún. 2. — P. III. 2455/1932.)