Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Harmadikok javára történő marasztalás

452 Harmadikok javára történő marasztalás. A Polgári Jog 1930. évfolyamában (73. lap) egy kúriai döntés kapcsán írtam arról a jogi helyzetről, amikor a kártérítésre jogosult a kárösszeg tételei között igényelheti a baleset folytán szükségessé vált szanatóriumi ellátás költségeit is és ő maga a szanatórium ellene e címen fennálló követelését még nem egyenlítette ki. A Kúria az akkor megbeszélt esetben a szanatórium követelésének kifizetetlensége dacára a károsultnak a szanatóriumápolás díját is megítélte. Az eset megbeszélése alkalmával reámutattam arra, hogy a teljes érdekhelyzetet — tehát a pervítán kívülálló harmadik érdekeltnek, adott esetben a szanatóriumnak érdekeltségét is szemügyre véve, csak az az egyetlen megoldás elégítheti ki mindegyik érdekeltnek jogos érdekeit, ha a károsultnak megadatik ugyan a jog a kártérítésre kötelezettel szemben a kárigény érvényesítésére, de ez a jog arra korlátozódik, hogy a kártérítésre jogosult az összeg kifizetését ne a saját maga részére, hanem a valóságos jogosult, a szanatórium részére igényelhesse. A rendeltetéses javakról szóló jogászegyletí értekezésemben utaltam a vándorúton levő jogok kategóriájára, amelynek példái gyanánt a fél javára megítélt, de az ügyvéd javára is biztosított költségkövetelést és a kereskedelmi bizományi viszonyban a bizományos személyében keletkező, a materialiter a megbízót illető és a megbízó javára a törvény intézkedése által (K. T, 374. §. 2. bekezdés) bizonyos fokig le is kötött követelést említettem. Jogtechnikailag a jelen esetben nincs szó ily vándorúton levő követelésről, mert hiszen külön-külön jogcímen illeti meg a kár jogosultat és a szanatóriumot a maga követelése. Materialiter azonban a szanatórium követelésének természetszerű fedezetéül szolgál a szanatóriummal szemben fizetésre kötelezett kár jogosultnak a kártevővel szembeni kárigénye. Ugyanez a helyzet, amikor pld. az autótulajdonos baleset ellen biztosítva van és ekkor a biztosítótársaság elleni igény ugyancsak természetszerű fedezete a baleseti károsult kárigényének. A külföldi jog már meg is valósítja a biztosító társaság elleni igénynek a kár jogosult javára való lekötését (ld. Dr. Fonyó György cikkét Kereskedelmi Jog 30. évfolyam). A harmadik javára szóló marasztalásnak sem magánjogi, sem perjogi akadálya nincs. A tehermentesítési kötelezettség érvényesítése joggyakorlatunkban a harmadik javára szóló marasztalás kérelmezése nélkül történik. Materialiter azonban a tehermentesítési igény érvényesítése — nem érintve a netán megszűnt és csak formailag (nem törölt telekkönyvi bekebelezés) szereplő tehertörlésnek ese-