Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - Behajthatók-e a 25 pengőn aluli követelések?

112 sem, mert a levélben nincs főnöki meghagyás és a felperes alárendeltségi helyzete sem jut kifejezésre, amennyiben a levél a megbízási jogviszonyban álló önálló kereskedők közt szokásos írásbeli érintkezésnek felel meg. A függőségi viszony fenn nem forgásán kívül az a körülmény is a megbízási viszonyra, tehát az alkalmazotti minőség hiányára mutat, hogy a felperes ügynöki tevékenységének ellenértékéül megszabott 1% jutalék, eltérően a munkavállalók létfenntartására szükséges munkabérnek rövidebb visszatérő időszakokban szokásos esedékességétől, csak félévenként utólag volt elszámolandó. Ezért helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a felek közt nem szolgálati, hanem megbízási jogviszony létesült és így a felperes felmondási időre illetményt nem követelhet. (1933. jún. 14. — P. II. 2419/ 1931.) 104. Kt. 326. §. — Exportvaluta beszolgáltatására való kötelezettségvállalás olasz cég részéről. —Fuvardíj effektív lírában megtérítése. K. A fellebbezési bíróság által megállapított, felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadott tényállás szerint a felek megállapodtak abban, hogy a felperes által az alperesnek eladott export burgonya lírában kikötött vételárának pengőre átszámított értékét az alperes a felperesnél fedezetként lefizeti, de egyúttal az alperes a felperessel szemben kötelezettséget vállalt arra is, hogy a burgonyának lira vételárát a Magyar Nemzeti Bankhoz a felperesnek export valuta beszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséül a Magyar Nemzeti Bank által fizetendő pengő összeg ellenében befizeti. A felek között létrejött szerződési megállapodásnak, — tehát az anyagi jogszabályoknak — megfelel a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperest a birtokában lévő liravalutára vagy a devizára vezethető végrehajtás terhe mellett az effektív lira valutának a Magyar Nemzeti Bankhoz lendő befizetésére az alperest kötelezte; mert e kötelezettsége alól az alperes csak akkor szabadulna, ha bizonyítaná, hogy a lira szolgáltatása olyan körülménynél fogva, melyért nem felelős, reá nézve lehetetlenné vált. E részben azonban helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesnek a teljesítés lehetőségét ki nem záró olaszországi valuta és deviza korlátozásokra, valamint a saját vevői nem fizetésére vonatkozó általános előadásai az alperesi teljesítés vétlen lehetetlenülésének megállapítására nem alkalmasak. A perben nem merült fel olyan adat, amelyből arra lehetne okszerűen következtetni, hogy a Magyar Nemzeti Bank helyett a felperes kezéhez való teljesítés szerződésszerű teljesítésének nem volna tekinthető; ellenkező leg az E—L. ./• alatti okiratok részben egyedül a felperes kezéhez való fizetésről szólnak és a felperes is ilyen értelemben vagylagosan kérte az alperest marasztalni; ezért az alperesnek a felperes kezéhez való teljesítést, — felülvizsgálati kérelme folytán — meg kellett engedni. A fellebbezési bíróságnak az a ténymegállapítása sincsen megtámadva, hogy a felperes a burgonyát Olaszországba bérmentesítve adta fel, úgyhogy