Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - Jogszabály nem ismerése - ment

412 szembenálló álláspontjainak alapos kivizsgálása után határoz az ideiglenes intézkedés tárgyában. A választott bíróságnál azonban a tanács megalakulása előtt erre nincs lehetőség és így döntés a felek meghallgatása nélkül egyedül a kérelmező indítványa alapján történik. A törvény második fejezetének legfontosabb része a Tvt 32. §-át kiegészítő 19. szakasz, amely merész konstrukciójában eddig megváltoztathatatlannak hitt per- és végrehajtásjogi alapelveket tör át. E szakasz értelmében a bíróság elutasíthatja a versenytárs vagy szakegyesület keresetét, ha ugyanazon tisztességtelen versenycselekmény miatt az alperes ellen már per van folyamatban, hacsak a felperes nem valószínűsíti, hogy jogos érdeke megkívánja a per folytatását. Ez a rendelkezés helyeselhető, mert megkíméli az alperest az indokolatlanul nagyszámú perek költségeinek viselésétől. De nem fogadhatjuk el ellenvetés nélkül a konzekvenciákat, amelyeket a törvényhozó ebből a tételből levon. Az abbanhagyásra marasztaló ítélet végrehajtását ugyanis nemcsak a felperes, hanem mindazok kérhetik, akiknek különben perlési joguk van. A végrehajtási költségek azonban nem állapíthatók meg a végrehajtást szenvedő terhére. Ez a rendelkezés szöges ellentétben van a Vht. 13. §-ával, amely szerint a végrehajtás — a törvényben meghatározott kivételekkel — rendszerint csak a végrehajtható okirat szerint jogosított javára rendelhető el. Másrészt a versenypernek egyik legfontosabb momentuma a felperesi jogosultság kérdésének tisztázása. Hogy a végrehajtási eljárás során elrendelhető felek meghallgatásával eldönthető lesz-e a végrehajtást kérő versenytársi minősége, az kétséges. Az új pertől elzárt érdekelteknek viszont még mindig megvan a lehetőségük, hogy mellékbeavatkozóként a már folyamatban levő perbe belépjenek. Helyesebb lett volna tehát a perbíróságra bízni a mellékbeavatkozóként fellépő érdekeltségének megállapítását. A hozandó ítélet hatálya a mellékbeavatkozóra is kiterjed és így az a maga nevében is megkérheti a végrehajtást. Dr. Thein Alfréd. JOGGYAKORLAT. Jogszabály nem ismerése — ment. Az ítélkezés nem gépies mechanizmus. Az életviszonyok a maguk konkrét öszszetettségében bírálandók el. Minden eset individualitás és az esetek egyes componensei nem vizsgálhatók elszigetelt részlegességükben. A jogszabály alkalmazása sem mehet végbe a sablon szerint. Még az elvi tartalmukban nem kétséges jogszabályok sem alkalmazhatók egy algebrai képlet ridegségével. Az a tétel, hogy a jogszabály nem ismerése