Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A H.T. 80. §. utolsó bekezdésének helyes értelme

409 erkölcsi vonatkozások nagyon szétágazó megítélésére csak radi­kális eltolódások esetén lehet kilátás.25) A magyar házassági törvénnyel azonos elveken nyugvó né­met polgári törvénykönyv 1568. §-nak gyakorlati alkalmazásá­nál az egységes nyugateurópai kultúra folyományaként ugyan­azokat a nézőpontokat látjuk érvényesülni, mint a H. T. 80. §-ával kapcsolatban a magyar judicaturában. A szigorú compensatio (H. T. 81. §i.) alkalmazása nélkül is a bontást kérő fél egyéni magatartása — viszontkereset és vi­szontvétkesség esetében — sem hagyható figyelmen kívül. Ha sem a fölperes által, sem az alperes által érvényesített bontóokok a házasság feldultságára nem alkalmasak: a kereset elutasítandó. A német irodalom álláspontja szerint erre az ered­ményre kell, hogy vezessen a favor matrimonii elve alapján az is, ha: „nicht mit Sicherheit festgestellt werden kann, ob für die Zerrüttung das Verhalten des Klágers, oder das des Beklagten kausal war." Die Zerrüttung muss durch die Handlungsweise des Beklagten herbeigeführt sein: Erfordernis des Kaustalzusammen­hangs. Mangels dieses Kaustalzusammenhangs ist die Anspruch auf Scheidung nicht begründet. Mindezek szerint a mindkét házasfél vétkes magatartása sem vezethet bontásra, ha a feldultság legalább akár az egyik, akár a másik, akár mindkét fél magatartásából meg nem álla­pítható. Ez a feldultság azonban a házasfél subjectív érzésétől füg­getlenítve — a H. T. 80. §-a értelmében a bíróság megállapítá­sától függ. Ez a megállapítás pedig a törvény értelmében, a mi 25) A jövőt az szabja meg, hogy a Marxismus keletről vissza tud-e csapni nyugatra: megszületésének és kifejlődésének földjére, hogy a régi kultúra helyébe a bolsevista kultúrát erőszakolja a töme­gekre, vagy az erkölcsi züllöttség a Spengler—Frobenius jósolta lassú kulturhalódás tünete. Kayserling a nyugateurópai nemzetek fiatalsá­gára való utalással újabb fellendülést vár. Az egyesek — a fajok har­cában — sok szenvedésen, vagy tobzódáson keresztül elpusztulhat­nak, de az erős, erkölcsös fajok tovább élnek. A nemzetek erkölcsi és fizikai ereje a családerkölcs talajából nő ki és táplálkozik. Min­den nemzet akkor bukott el, amikor a családi erkölcs meglazult és a család széthullott. Ezért van minden egyen nemzet életében oly elhatározó jelentősége a családi életnek és a házasságokkal kapcsola­tos családerkölcsnek. Adva van tehát a nemzet lelkéből kitörő vágy: az élni akarás vágya. Az egyéni erkölcstelenséget ennek a nagy eszmének az útjából el kell távolítani, nehogy a nagy gondolat megvalósulását akadá­lyozza, vagy megtörje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom