Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A versenytörvény módosítása

410 házassági törvényünk rendszerében, kizárólag a birói meggyőződés mértékéhez igazodik.2Q) A kifejtettek után csak arra utalok, hogy a Kúria bölcses sége és nemes liberalizmusa mindig megtalálta azt a mértéket, amely a családi erkölcsöt egyensúlyban tudta tartani a társadalmi törekvésekkel. Ez történik a mindkét fél vétkessége esetében kért bontások egységes elbírálásakor is. Nem a kivételes, kedvező helyzetben lévők hóbortja kell, hogy irányadó legyen a nagy és széles rétegek erkölcsi magatartásának megítélésében, hanem a tisztességes, békés állampolgárok becsületes életmódjához és a nemzet egységes erkölcsi felfogásához igazodó magatartás. A házasság szerencséjének titka nem az új kísérletek lehetőségében (könnyű válás), hanem az erkölcsi meggyőződés komolyságában és a vállalt kötelezettségek sorsszerű hordozásában rejlik. JOGALKOTÁS. XA versenytörvény módosítása. A gazdasági válság, a fogyasztók csökkenő vásárlóképessége kiélezi a kereskedelmi életben az üzleti versenyt, a harcot a fogyasztóért. Tíz esztendős versenytörvényünk nem bizonyult elég hatályosnak a kereskedelmi élet kinövéseinek leküzdésére. Ez késztette a törvényhozást az 1933. évi XVII. t.-c. megalkotására, mely az ipartörvény vonatkozó szakaszait és az 1923: V. t.-c. 29. §-át hatályon kívül helyezve, az ott lefektetett elvek szerint részletesen foglalkozik egyes, ma erősen elharapózott versenycselekményekkel. A törvény első fejezete, mely az üzleti hirdetések korlátozásával foglalkozik, iparrendészeti jellegű. Az első szakasz, mely az egész fejezet generális szabályát tartalmazza, tiltja az áruknak valamely alkalomszerű vásárlási lehetőségre utaló vagy a rendes üzleti forgalmon kívül eső eredetüekként való hirdetését. Ugyancsak tilos az iparhatóság engedélye nélkül kereskedőnek saját árúkészletét kiárusítás, üzletfeloszlatás vagy más hasonló körülmény hirdetésével árusítani. Az engedélyt az elsőfokú iparhatóság adja meg a kereskedelmi és iparkamara véleménye alapján, ha a folyamodó kellőképen igazolta a fentemlített körülmények valóságát. Az engedélyben megjelöli az árúkészletet, melynek kiárusítására az engedély vonatkozik, a hir26) A német polgári törvénykönyv az 1568. §-ban szabályozza a relatív bontóokok alapján való bontást. Ezzel kapcsolatban Th. Engelmann foglalkozik a feldultsággal; Der Subjective Tatbestand des §. 1568. BGB. („Recht" 1916.). Ugyanitt 1917-ben: Schubert: Ugyanazon cím alatt.