Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - II. Törvényes zálogjog és igényper

19 és távolról sem azzal a szándékkal vitte a bérlemény területére, hogy az ott is maradjon. A betű szerinti magyarázat ellen úgy az elméletben mint a gyakorlatban már régóta folyik a küzdelem. Iparkodtak a törvény logikai magyarázata segélyével azokat a teljesen abszurd eredményeket elhárítani, amelynél fogva a javítás végett a műhelybe adott kocsi vagy az órásnak ily célból átadott óra, a kávéházi ruhatárba adott felöltő, az albérlő által bérelt különbejáratű s általa bebutorozott szobában elhelyezett mástól bérelt zongora, a bérlő házbértartozása fejében lefoglalhatok legyenek. A törvény szövegét kétféle módon iparkodtak elfogadhatóvá tenni. Az egyik kiindult a 89. §. szövegéből, amely csupán a halasztó hatállyal bíró igénykeresetet zárja ki és így argumentum a contrario-val amellett érvelnek, hogy nem halasztó hatályú igénykeresetnek törvényes zálogjoggal terhelt ingók lefoglalása esetén is helye van. Betűmagyarázatíal szemben betümagyarázat, amelynek tehát annyi jogosultsága mindenesetre van, mint a 72. §. betűszerinti magyarázatának. Nem fér össze azonban ez a magyarázat a 72. §-nak azzal az intézkedésével, amely a törvényes zálogjogot arra való tekintet nélkül biztosítja, hogy az ingók a végrehajtást szenvedő bérlő tulajdonai-e. A bérbeadó a törvényes zálogjoggal terhelt ingókból kielégítést csak úgy nyerhet, ha végrehajtási zálogjogot is szerez azokra s így ha igénykeresetnek — bár nem halasztó hatállyal — helye lenne, s a törvényes zálogjoggal terhelt ingók minden esetben, amikor azok nem a bérlő tulajdonai, a zár alól feloldhatók lennének, ezzel a törvényes zálogjog célja meghiúsít tatnék. Másik mód, amellyel a bető szerinti magyarázattal okozott kiáltó sérelmek megszüntethetők, a szöveg logikai magyarázata. Nevezetesen abból, hogy a bérlő birtokába tiltott módon jutott ingókra a törvényes zálogjog nem terjed ki, a contrarió következik, hogy csakis a bérlő birtokában levő ingókra terjed ki, már pedig az előbb említett esetekben vagy pl. a beraktározo vállalkozónál harmadik személyek által beraktározott, tehát őrizetbe adott tárgyak a bérlő birtokába nem kerülnek, hanem legfeljebb ez utóbbi esetben a bérlő birlalatába. Minthogy pedig a végrehajtási törvény különböztet birtoklás és birlalás között, s a foglalás szabályszerűségéhez elegendőnek tartja a birlalást (Vht. 47. §.) itt pedig a törvényes zálogjognál birtokot kíván, az említett esetekben a törvényes zálogjog nem is konstruálható. Az őrizetbevevőt ugyanis a magánjogi törvénykönyv javaslatának 445. §-a is birlalónak tekinti. Az általam jelzett utóbbi módon kereste a bírói gyakorlat is az igazságos s az élet jelenségeivel számoló megoldást s az utóbbi években a központi kir. járásbíróságon az iparoshoz javítás végett átadott ingók s a beraktározónál elhelyezett ingók tekintetében a bérbeadóval szemben beadott igénykereseteknsk 4