Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Vitás kérdések a perorvoslati érték körül

374 fellebbezésnek helye, a törvény szavaival ellenkező, a törvény­hozó feltételezett szándékán alapuló kiterjesztő értelmezés, melynek helye különösen perorvoslatot megszorító rendelkezés­nél nincs.1) Sok vita merült fel a fellebbezés megengedettsége tekinte­tében a perköltségre nézve. A Te. szövegezése sok kétségre ad okot. ,,Az elsőbíróságnak olyan ítélete ellen, amely ellen egye­bekben a fellebbezés mind a két félre nézve e §. szerint ki volna zárva, egyedül a perköltség viselésének és mennyiségének kérdésében fellebbezésnek csak abban az esetben van helye, ha a megítélt perköltség összege meghaladja a fellebbezés kizárá­sára irányadó értékhatárt." Szószerint értelmezve a rendelke­zést, ha az egyik fél élhetne fellebbezéssel, a másik fél a per­költség tekintetében élhet fellebbezéssel, habár érdemben erre joga nincs is és ha az ellenfele nem is fellebbez. Pl. felperest elutasították 600 pengővel, alperest marasztalták 100 pengőben — mivel mindkét félre nézve a fellebbezés nincs kizárva, alperes a perköltségek tekintetében élhetne fellebbezéssel, habár érdem­ben nincs is fellebbezési joga. Nyilvánvaló, hogy ez a szószerinti értelmezés nem felel meg a törvény értelmének, mert a törvény nem akarhatta azt, hogy a perköltség tekintetében tágabb legyen a jogorvoslati lehetőség, mint érdemben. A törvény világosan megmondja, hogy a megítélt perkölt­ség összege az irányadó és így a fél nem élhet fellebbezéssel egyedül a perköltség tekintetében azon az alapon, hogy sze­rinte 200 pengőn felüli perköltség lett volna megítélendő, ha az ítélet 200 pengőn aluli perköltséget ítélt meg. Mi van a perköltségek megszüntetése esetén? Megítélt per­költség ebben az esetben nincsen és a törvény a fellebbezést a perköltség viselésének és mennyiségének kérdésében korlátozza. A gyakorlat szerint a perköltségek megszüntetése esetén egye­dül a perköltség kérdésében nincs helye fellebbezésnek. (Bp. T. V. 12832/1932.) Ez nyilván sérti a felek érdekeit, mert egy nagy értékű perben a perköltségek megszüntetése pl. az egyéb­ként pernyertes felperest súlyosan érinti és a perköltség meg­ítélése esetén az nyilván erősen meghaladta volna a 200 pengőt, hiszen ezrekre menő perköltség járna a bírói díjszabás szerint. Itt a helyes gyakorlat az lenne, hogy mivel az ítéletben a per­költségek megszüntetése folytán a perköltség számszerűleg meg­ítélve nincs, van helye fellebbezésnek, ha a megállapítandó per­költség a 200 pengőt nyilván meghaladja. A bírói gyakorlat hajlandó a perköltségekre vonatkozó korlátozásokat kiterjesz­teni, így a perköltség kérdésében fennálló perorvoslati korlá­tozásokat kiterjeszti az előzetes szemle költségére is (K. VI. 7096/1931.). Felülvizsgálatnak nincs helye az ítélet indokolása 1) így dönt a budapesti tábla több határozata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom