Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Vitás kérdések a perorvoslati érték körül

ellen sem, ha az nyilván a perköltség szempontjából lényeges (K. V. 7063/1930.). A Pp. 7. §-a meg akarja akadályozni, hogy felperes a követelésének több részben való perlésével a hatásköri szabályokat önkényesen megváltoztassa és azért kimondja, hogy ha egy követelést csak részben perelnek be, az érték megállapításában az egész lejárt követelés irányadó. Ha tehát felperes 6000 pengős követeléséből csak 2000 pengőt érvényesít — hatásköre a törvényszéknek van, mert az egész 6000 pengő a pertárgy értéke. A Te. 24. §-a szerint a fellebbezésnél az érték megállapításában a Pp. 5—8. §§-ai, tehát az említett 7. §. is megfelelően alkalmazandó. Mégis a gyakorlatban az a felfogás érvényesül, hogy pl. fenti esetben nincs a kir. tábla ítélete ellen felülvizsgálatnak helye, ha alperest 2000 pengőben marasztalták, mert az ítélet marasztaló része 2000 pengő — tehát felperes a részperléssel elüti alperest a felülvizsgálattól, amit épen a Pp. 7. §-a meg akart akadályozni. Megjegyzem, hogy a Te. 37. §-a (felülvizsgálat) az érték tekintetében utal a Te. 24. §-ára (fellebbezés). (Lásd: Dr. Böhm Ferenc fejtegetéseit Jogt. Közi. 1932. évf. 25. szám.) Ez a gyakorlat annál helytelenebb, mert részítélet és közbenszóló ítéletnél a felülvizsgálati érték szempontjából a Kúria helyesen a részítélet elleni jogorvoslat esetén összeszámítja a felperes javára a részítélettel elutasított részt és a közbenszóló ítélettel elbírálandó részt (K. IV. 6187/1931.) A helyes ilyen részperlés esetében is az lenne, hogy a perorvoslati érték szempontjából az elbírált és a be nem perelt rész összeadandó lenne. (Előbbi példában 2000 + 4000.) Vitás a végrehajtási törvényben szabályozott végrehajtásmegszüntetési és igényperben a felülvizsgálat terjedelme. Tudvalevőleg a végrehajtási törvény, illetve a Ppé. rendelkezései szerint helybenhagyó ítélet ellen ezekben a perekben nincs helye felülvizsgálatnak. A Te. életbelépése óta a gyakorlat e korlátozás mellett együttesen a Te. 37. §-ának felülvizsgálati korlátjait is alkalmazza és így csak akkor enged felülvizsgálatot, ha a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztató része meghaladja a felülvizsgálati értékhatárt. (K. V. 3909/1932., K. V. 5106/1931., K. V. 4370/1932.) Nézetem szerint a Vt. és Ppé. speciális rendelkezéseket tartalmaz, melyeket a későbbi általános szabályozás nem érint, tehát a fellebbezési bíróság megváltoztató ítélete ellen a felülvizsgálati érték figyelembe vétele nélkül van helye felülvizsgálatnak. A fellebezés tekintetében nincs vita, mert a Te. 24, §-ának korlátozása csak az elsőbíróságnak pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben hozott ítéleteire vonatkozik.