Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 7. szám - A Kúria 57. sz. polgári jogegységi döntvénye
358 szerint a birtoklásra igényt támaszthat, a jövő kérdése még csak. Egy más (a Barkóczy-féle elsőszülöttségi) hitbizomány a trianoni békeszerződés területi rendelkezései folytán ugyanabba a helyzetbe került, mint az előbbi. A hitbizományi a trianoni határ itt is kétfelé osztotta, tehát a csehszlovák állam területére eső vagyon hitbizományi jellege az elől említett törvény rendelkezései folytán megszűnt. A csehszlovák törvény szerint figyelmen kívül hagyott egyik várományos az általa indított perben — helyesen — az aktualitást még nem nyert várománya alapján nem a részére leendő fizetésben való marasztalását kérte az alpereseknek (hiszen, hogy a várományból szubjektív jog lesz-e, hogy a hitbizományi birtokost ez a várományos túléli-e, stb., ki tudhatja előre?), hanem csakis a hitbizományi kötelék alól felszabadult értéknek a hitbizományi bíróságnál való letétbehelyezését avégből, hogy a letett összeg mint a megegyezett érdekeltek által eladott ingatlanok helyébe lépő érték a hitbizományi vagyonhoz csatoltassék. Az előző ítélet jogi álláspontjából már most az folyt volna, hogy a bíróság a letétbehelyezés kötelezésére irányuló keresetnek helyt adjon, ám az ügyben eljáró tanács a felmerült elvj kérdésben el kívánván térni az előző ítélet álláspontjától, határozathozatal előtt szükségesnek tartották az elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését. A jogegységi tanács lényegileg ellenkezően oldotta meg a szóbanforgó kérdést. A jogegységi határozat is abból indul ki, hogy nemzetközi magánjogunk szerint külföldi ingatlan jogviszonyainak elbírálása tekintetében az illető külföldi állam joga alkalmazandó, és ennélfogva el kell ismerni a csehszlovák jog szerinti rendezés irányadó voltát. Nem koncedálja azonban ezen jogegységi határozat az előbbi ítélet azon álláspontját, mintha ezen rendelkezéssel szemben a hitbizományi alapítólevél rendelkezései a továbbiakban bármely módon figyelembe jöhetnének és mintha a hitbizományi megszüntető törvényi rendelkezések hatásán akár pénzbeli szurrogációval kellene segíteni, illetve azon joghatásokat bármiként paralizálni. Ha a hitbizományi vagyonnak egy része — mondja az indokolás — a trianoni békeszerződés területi rendelkezései következtében olyan állam fennhatósága alá került, amely a hitbizományi intézményt megszüntette, úgy a vagyonnak azt a részét, nemkülönben a helyébe lépett értéket a hitbizományi kötelékből kiváltnak, a tulajdoni korlátot megszűntnek kell tekinteni, és ez eset ben az, aki az illető állam joga szerint korlátlan tulajdonhoz jutott, más várományosoknak megtérítéssel nem tartozik, és velük szemben nem is felelős azért, hogy a dologjogi korlátozásoktól feloldott vagyon az eredeti rendeltetés céljára fenntartassék. Az tehát a jogegységi határozatnak az előbbi döntéssel