Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - Tulajdonjog a követeléseken

3^9 szembeforduló jogi álláspontja, hogy ha az ingatlan fekvése helyének törvénye (a csehszlovák törvény) az elidegenítési és terhelési tilalmat feloldotta, és ezzel a vagyon dologi kötöttségét megszüntette, ez esetben a feloldó intézkedésekkel a vagyonra vagy a helyébe lépett értékre az alapító levélből folyó jogviszonyt továbbra is fennállónak tekinteni nem lehet. Praktice: a csehszlovák területen a hitbizományi kötelék alól feloldott vagyon a csonkamagyarországi területen maradt hitbizomány részére végkép elveszett.1) Dr. Ballá Ignác. Tulajdonjog a követeléseken. A magánjog színpadán fellépő személyek közül kettőnek van főszerepe: az egyik a tulajdonos, a másik a hitelező. Egészen rendkívüliek a köztük lévő különbségek. A tulajdonosnak minden tisztelet kijár, a jog a védő- és támadófegyverek minden fajtáját rendelkezésére bocsájtja. Az egész jogintézményt szinte vallásos ideológián keresztül szemlélik, hiszen a francia forradalom egyenesen a tulajdonjog szentségét proklamálta. Ezzel szemben a hitelező a magánjognak csak másodrendű polgára, a jogeszközei fogyatékosak, a követelések szentsége egyáltalán nincs elismerve, sőt éppen napjainkban politikai, gazdasági és igazságügyi jelszó lett az adósok védelme, ami a másik oldalon a hitelező sérelme. A tulajdon elkobzása, vagy akár részleges megnyirbálása a felháborodás viharát szokta kiváltani. A követelés mennyiségének csökkentése, kamatredukálással, az effektivitás vagy az aranyklauzula hatályának felfüggesztésével), a különböző moratóriumok azonban a közvélemény részéről rendszerint megértéssel találkoznak. Sőt ma már ott tartunk, hogy a fedezeti elvnek magánjogba való bevonulása következtében számolnunk kell az adósságok egy részének hallgatag, sőt esetleg majd nyilt törlésével is. A modern magánjog művelőit — nem ugyan a most említett jogpolitikai, hanem inkább dogmatikai szempontokból — gondolkodóba ejtette a hitelezőnek viszonya követeléséhez. Az a nézet alakult ki, hogy a hitelezőt követelése felett tulajdonjog illeti meg, illetve a viszony a hitelező és követelése között — mutatis mutandis — ugyanaz, mint a tulajdonos és a dolog köx) A kérdéshez hozzászóltak: dr. B. Á.: Magánjog tára XII. k. 68. sz., még az 5024/1930. sz. ítélet kapcsán; dr. Lőw Lóránt: Magyar nemzetközi hitbizományi jog (Jogtudományi Közlöny könyvtára 25. sz.), dr. Goldberger József: A hitbizományi vagyon kolliziós normája (Jogtudományi Közlöny 1933. 16. sz.) a döntés hozatala előtt; Exjudex: (Magyar Hirlap 1933. június 21. sz.) a jogegységi döntés meghozatala után.