Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A mezőgazdasági földbirtokvagyon adósságainak rendezése

25 hiányzik a kötvények elfogadásához szükséges bizalom. Az elmúlt 20 esztendő keserves tanulságai, a hadikölcsönkötvények, záloglevelek stb. elértéktelenedése, ezen a téren megbőszül ja magát! Ma a hitelező inkább elengedi tartozása felét, minthogy jogszabályokkal akárhogyan biztosított, jókamatozású kötvényeket fogadja el teljes követelése kiegyenlítésére. Mint ahogy a kötvények mai forgalomképessége mellett sok esetben csak a hitelező exisztenciális érdekeinek a sérelmére történhetnék is a kötvényekkel való fizetés. A végleges megoldásnak kétségtelenül számolnia kell azzal, hogy az adósok egy jelentékeny része a tartozását a maga egészében eredeti feltételek és időpontok mellett megfizetni nem tudja és hogy az ebből előálló kárt valakire reá kell hárítani. És azt hiszem, hogy tisztában kell lenni azzal is, hogy ennél a műveletnél számbavehetőleg nem lehet az állam segítségére támaszkodni. A közteherviselés fokozása immár teljesen lehetetlen s a többi termelési ágak bajbajutását vonná maga után. A számadást a mezőgazdasági adósoknak és hitelezőiknek egymás között kell elvégezniök! Szerény megítélésem szerint az egyedüli fix bázis, amelyen elindulni lehet, a fedezet. A földteher fedezete: a megterhelt földbirtok valóságos forgalmi értéke. Mert bármennyi legyen is a tartozás, abból csak annyi érvényesülhet, jogilag számba vehető értéke abból csak annyinak van, amennyire a megterhelt földbirtok valódi forgalmi értéke fedezetet nyújt. Sőt, amennyi a rendes behajtási eljárás következtében elérhető kényszerértékesítési vételár. Mert rendkívüli intézkedések megtétele nélkül ezen az értéken túl a kielégülés lehetősége megszűnik. Az a követelés, amely a kényszerértékesítési vételárban fedezetet talál, feltétlen jogi védelmet igényelhet! Ezenfelül azonban hiába van a hitelezőnek akárhány telekkönyvi vagy más biztosítéka, a követelése nincs vagy csak részben van fedezve, nem, vagy csak részben érvényesíthető. A fedezeti értéknek az adós önhibáján kívül történt katasztrofális leromlása az adós kötelezettségének többé nem fedezett részét teljesíthetetlenné, behajthatatlanná s így lehetetlenné teszi. Alapvető elvnek tekinteném, hogy amiképen nem lehet kétséges az, miszerint az adósvédelmi kedvezményekben csak az önhibáján kívül bajbajutott adós részesülhet, azonképen teljes jogvédelemre csak az önhibáján kívül bajbajutott hitelezőnek lehessen igénye. Azt a hitelezőt, aki már megterhelt földbirtokra kétes fedezettel további kölcsönt nyújtott, vagy biztosíték nélkül kölcsönzött, esetleg olyankor és olyan feltételekkel, amelyek a megszorult gazda va-