Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Mezőgazdasági adósvédelem

1(> járást egyszerűen megszüntetni, amely esetben a hitelezők az adósvédelmi intézkedések figyelembevétele nélkül eljárhatnak. Ha pedig a hitelezőknek bizonyos megállapítandó többsége kívánja, szabad kézből és árverési eladás joghatályával értékesíthetik a hitelezők az ingatlant és felszerelését. Etekintetben a 6300/1932. M. E. sz. rendelet 16. és következő szakaszaiban szabályozott, de lényegesen egyszerűsített és gyorsított eljárás lenne alkalmazandó. Az ilyen értékesítés illetékmentes lenne. Ha az értékesítés részletekben történnék, az 1920. évi XXXVI. törvénycikknek az ingatlaneldarabolásra vonatkozó korlátozásai (6. fejezet) nem nyernének alkalmazást. A szabad kézből való értékesítés ily esetben hatósági jóváhagyásra nem szorulna és az állami elővételi jog azzal szemben nem lenne gyakorolható. A befolyó vételárból, úgyszintén az ingatlan időközi hasznaiból rendelkezésre álló összegek a telekkönyvi hatóságnak a sorrend megállapítása céljából, kamatozó bankbetét alakjában lennének rendelkezésére bocsájtandók. A felosztásnál esetleg bizonyos redukciók nyerhetnének alkal mazást a hátrább álló hitelezők érdekében. Indokolt lenne mindenekelőtt az előnyös tételek bizonyos redukálása. Alkalmazhatók lennének továbbá azon kamat- és költségredukciók, amelyeket a 6300 1932. M. E. sz. rendelettel kapcsolatban a pénzintézetek, a m. kir. pénzügyminiszter úrral történt megállapodás értelmében kötelezőknek elismertek. E redukciók nemcsak pénzintézeti, hanem minden hitelezőnél egyaránt alkalmaztatnának. Ha a központi bizottság megállapítja, hogy az adós szanálható, úgy igen rövid záros határidőn belül döntenie kellene a javaslatba hozott szanálási módról, amely az eset körülményei szerint, esetleg egymással kombinálva, külömböző lenne. Nevezetesen: a) kamatredukció, b) kamatfizetés mellett halasztás, c) bizonyos ingatlanrészek, vagy felszerelési tárgyak eladása útján való szanálás, d) a követelések bizonyos részének kvótális kielégítése. A kamatredukció külön megtérítés nélkül csak az előbbiekben megjelölt mértékig lenne eszközölhető. Ezenfelül csak akkor, ha megfelelő alapból a kamatdifferencia pótolható lenne. A halasztás időtartama az eset körülményei szerint rövidebb, vagy hosszabb lehetne, egy bizonyos maximum (2—3 év) alkalmazásával. A halasztás időtartamán belül fizetendő kamatok mértéke és fedezése ehelyütt nem tárgyalt gazdasági meggondolásoktól függ. A halasztás időtar2*