Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Mezőgazdasági adósvédelem

21) tamán belül váltótartozásoknál az adós kötelezettsége ha lasztási váltók adására fennállana. Gondoskodni kellene természetesen arról, hogy a kamatelévülésre vonatkozó tör­vényes szabályok megfelelően meghosszabbíttassanak a hátralékos kamatokra vonatkozó követelési jog fentartása érdekében. Ha a szanálás bizonyos ingatlanrészek, vagy felszere­lési tárgyak eladása útján történnék, úgy a kényszeregyez­séget lebonyolító szervnek a tehermentesítési kulcsot meg kell állapítania. Az értékesítés birtokpolitikai korlátozá­soktól és illetéktől mentesen, vagy lényeges illetékmérsék­léssel történnék. A kvótális kielégítés csak a jelzálogilag nem biztosí­tott, vagy a becsértéket meghaladóan biztosított tételeknél nyerhetne alkalmazást. Ha a lebonyolítás folyamán kitűnnék, hogy annak a tervbevett módon való befejezése nem sikerülhet, avagy az adós mulasztása, vagy ténykedése folytán akad meg a le­bonyolítás, a bizottság utólag is kimondhatná, hogy az adós nem szanálható és utólag is alkalmazhatná azokat az eljá­rási szabályokat, amelyek a nem szanálható adósokra irányadók. Miután kényszeregyezségi jogunk lényeges rendelke­zése, hogy a külön biztosítékkal biró hitelezőt a biztosíték erejéig a szavazati jog nem illeti meg, amely rendelkezés a mezőgazdasági kényszeregyezségnél, ahol a jelzálogilag biztosított hitelezők vannak túlsúlyban, a dolog természete szerint alkalmazást nem nyerhet; — miután továbbá a jóí biztosított és kevésbé biztosított hitelezők szavazatainak mi­ként való számbavétele el nem oszlatható nehézségekkel járna, kimondandó lenne, hogy a hitelezői autonómián fel­épült bízottság döntése kötelező az összes hitelezőkre, te­kintet nélkül azok biztosításának mértékére, valamint köte­lező az adósra is. Hatálytalan lenne azonban a hitelezői szervnek minden olyan döntése, amely a telekkönyvi sor­rendet sértené, avagy a telekkönyvileg biztosított jogokat a mezőgazdasági kényszeregyezségi eljárásban megengedett mértéket meghaladó módon csorbítaná. Más lapra tartozik és gazdasági szempontokból elbírá­landó kérdés, hogy mily módon kellene biztosítani az ingat­lanok és felszerelésük sikeres értékesítését. Amiként a me­zőgazda adós eladósodásának az esetek igen nagy részében oka a túlzott, hitelre tőrtént földvétel volt, ugyanúgy a sza­nálás számos esetében a kivezető út az ingatlanok egy ré­szének értékesítése lesz, amely — ha a jelenleg fennálló korlátozások nélkül, sőt bizonyos kedvezmények biztosítá­sával, a szabad birtokforgalom jegyében — megvalósítható

Next

/
Oldalképek
Tartalom