Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az új gazdavédelmi rendelet

16 meg, akiktől a rendelet ezt a jövedelmet minden elfogadható indok nélkül vonja el. A II. fejezet egyes fizetésképtelen adósok árverési védelme cím alatt a folyó kamatok fizetésének kötelezettsége nélkül is kétszer hat hónapig terjedő ingatlanárverési halasztásra nyújt módot azoknál az adósoknál, akiknél a jelzálogos teher a kataszteri jövedelem harmincszorosát és összes tartozásuk a kataszteri jövedelem negyvenszeresét meghaladja. Az árverés elhalasztásának előfeltétele azonban, hogy az adós valószínűvé tegye, hogy kötelezettségét méltányos halasztás esetében rendezni tudja, ily esetben a halasztás megadását a bíróság az adós fizetőképességének megfelelő fizetésekhez kötheti és zárlat foganatosítását is elrendelheti. A 16—19. §-ok új intézményként az árverést helyettesítő ingatlankényszereladást szabályozzák. Az elgondolás lényege az, hogy az árverés nehézkes formaságainak elhagyása mellett oly esetekben, amidőn a hitelezőnek árveréshez joga volna, a bíróság a hitelező vagy az ingatlantulajdonos által bejelentett vételi ajánlat alapján tárgyalást, tart, amelynek eredményeként a legnagyobb vételi ajánlatot tevő az ingatlant a terhek törlése mellett megszerezheti. Ennek az eljárásnak azonban előfeltétele, hogy a vevő legalább olyan vételárat ajánljon fel, amely a kataszteri jövedelem negyvenszeresét, illetve házaknál a házadóalap tizenkétszeresét eléri. A rendelet szövege alapján vitás, vájjon az új intézmény csupán a mezőgazdasági ingatlanokra és az azokkal összefüggő házingatlanokra vonatkozik-e, vagy pedig városi ingatlanokra is kiterjed-e. A gyakorlati tapasztalatok fogják megmutatni, hogy a kényszereladás intézményével végrehajtási jogunk életképes módozattal gazdagodott-e vagy sem. A III. és IV. fejezetek a végrehajtási és csődeljárásra vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szólnak, lényegileg abban a szellemben, amelyet az utóbbi időben az egyszerűsítési törekvések kapcsán már megismertünk és amely elsősorban az ügyvédi kereseti lehetőségeknek a jogbiztonság rovására történő további megszűkítésében áll. Az utolsó, V. fejezet keretében nyert elhelyezést a rendeletnek a gazdasági élet szempontjából tulajdonképpen legjelentőségteljesebb két intézkedése, az egyik, amely a FOB-eljárásról, a másik, amely az amortizációs kölcsönök annuitásredukciójáról intézkedik. A földteherrendezési eljárás alá vont esetek tekintetében a 35. §. a foganatosított telekkönyvi feljegyzés hatályát, amely a korábbi intézkedések szerint folyó évi októ-