Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Mezőgazdasági adósvédelem

17 ber 31-ével lejárt volna, egy évvel meghosszabbítja. A meghosszabbítás 1933. január l-ig feltétlenül történik, ez időponton túl csak az esetben, ha az adós a rendeleti kedvezmények előfeltételeinek eleget tesz. Ez utóbbinak elmulasztása esetén a bíróság határoz a tekintetben, vájjon a feljegyzés törlendő-e vagy sem. A 37. §. szerint a záloglevél vagy kötvénykibocsátás alapjául szolgáló kölcsönkövetelések egy éven belül esedékes annuitásaira az adósnak egyelőre csupán évi 5%-ot kell fizetnie. A rendelet hangsúlyozza, hogy ez a kedvezmény a követelés mennyiségét nem érinti. Az a kérdés, hogy ez az átmeneti könnyebbséget adni kívánó rendelkezés milyen formában fog végleges elintézést nyerni, elsősorban a magyar záloglevelekben érdekelt külföldi hitelezőcsoportokkal lefolytatandó tárgyalás eredménye szerint fog eldőlni. Mezőgazdasági adósvédelem. Irta: Dr. Kohner Arthur. A 3800., majd a 6300/1932. M. E. sz. rendeletek a gazdatartozásokra moratoriális jellegű intézkedéseket tartalmaznak. Tapasztalati tény, hogy az ilyen intézkedések megtételénél sokkal nehezebb azok leépítése és a normális jogszabályok uralmának visszaállítása, amit a háborús moratóriumi rendelkezések, valamint a mult évi július hó 14-én elrendelt 3 napon bankszünet következményei eléggé igazolnak. Bár a gazdamoratóríummal kapcsolatos rendelkezések megszüntetésének legbiztosabb alapja a gazdasági helyzet javulása lehet csupán, mindazonáltal indokolt már most azzal a kérdéssel foglalkozni, mily módon történhetik meg az átmenetinek szánt intézkedések leépítése és végleges megszüntetése, mint oly intézkedéseké, amelyek — bár a salus reipublicae jegyében tétettek — kétségtelenül privilégium jellegűek és melyek a jogegyenlőségen alapuló modern magánjogi elveket számos lényeges ponton sértik. Véleményünk szerint a leépítés és a normális helyzet helyreállítása gyakorlatilag a külön mezőgazdasági kényszeregyezség megvalósításával történhetnék. A „földteherrendezés" kifejezést nemcsak azért ellenezzük,, mert az a gyakorlatilag be nem vált 1931. évi VIII. törvénycikkre utal, hanem mert a ,,kényszeregyezségi eljárás" szóhasználatából önként adódik a hitelezői autonómia valamilyen módon való megkonstruálása, azonfelül önként folynék belőle, 2