Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az új gazdavédelmi rendelet

15 eredő tartozásokat, úgy, hogy lényegileg más tartozásokra, mint az 1932. március 31. napja előtt létrejött kölcsönökből eredőkre, a rendelet nem is vonatkozik. Éppen ezért a ren­delet kezelése sokkal egyszerűbb lett volna, ha a minden követelésre kiterjedő elvi szabálynak és ezt követőleg a szabályt áttörő kivételek igen széles skálájának mellőzésé­vel a rendelet érvényesülési körét egyszerűen a régi köl­csöntartozásokra állapította volna meg. A kedvezmények tartalmi terjedelme tekintetében, amelyet az 5. §. ír körül, elvi szempontból hangsúlyozandó, hogy a rendelet fizetési halasztást, moratóriumot, kifeje­zetten nem ismer. A rendelet jogpolitikai okokból tartotta szükségesnek; hogy a követelések behajtását általánosság­ban ne korlátozza és csupán azon adósok végrehajtási vé­delmét rendszeresítse, akik fizetni nem képesek. A követelé­sek peres úton történő érvényesítésének ennélfogva aka­dálya nincs, az adósok ellen még a régi kölcsönkövetelések tekintetében is marasztaló ítélet hozható. A peres eljárásra vonatkozólag az adóst csak az a kedvezmény illeti meg, hogy ha az előfeltételeket igazolja és a követelést a perfel­vételi határnapon elismeri, a perköltségekben nem lehet el­marasztalni. Kiemelendő továbbá, hogy az ingatlanokra végrehajtási jelzálogjog bekebelezésének sincsen semmi akadálya, vagyis a hitelező az ingatlanfedezet tekintetében a rangsort a maga számára biztosíthatja. Nem áll ez az ingóvégrehajtás tekintetében, ami jogászilag meglehetősen következetlen, de valószínűleg az ingóvégrehajtás költségei­nek elkerülése végett történt. Az adóst megillető védelem lényege az ingatlanzárlat, az ingatlanárverés és az ingóvégrehajtás tilalma. E mellett az 5. §. 5. bekezdése értelmében — amelynek fatális sajtó­hibával megjelent szövegét későbbi helyesbítés állapította meg — a rendelet hatálya alá eső követelés címén az adós ellen csőd sem nyitható. A rendelet 7—10. §-ai az ingatlan zárgondnoki keze­léséről rendelkeznek. A korábban is már hatálvos jogszabá­lyok szerint a zárgondnokí tennivalókkal rendszerint a tu­lajdonost kell megbízni, aki azonban még a zárlat elmara­dása esetén is hitelezőinek elszámolással tartozik. A jel­zálogjogi rangsor elvének súlyos áttörését jelenti a 10. §. azen intézkedése, amely szerint, ha az ingatlan már idegen zárgondnok kezelése alatt áll, akkor is a zárgondnok a zár­lati jövedelemből tartozik azon követelések kiegyenlítésé­ről gondoskodni, amelyek a rendelet hatálya alá nem es­nek. Jelzálogjogunk értelmében a zárlati jövedelem a telek­könyvi rangsor alapján a jelzálogjogos hitelezőket illeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom