Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 1. szám - Az új gazdavédelmi rendelet
15 eredő tartozásokat, úgy, hogy lényegileg más tartozásokra, mint az 1932. március 31. napja előtt létrejött kölcsönökből eredőkre, a rendelet nem is vonatkozik. Éppen ezért a rendelet kezelése sokkal egyszerűbb lett volna, ha a minden követelésre kiterjedő elvi szabálynak és ezt követőleg a szabályt áttörő kivételek igen széles skálájának mellőzésével a rendelet érvényesülési körét egyszerűen a régi kölcsöntartozásokra állapította volna meg. A kedvezmények tartalmi terjedelme tekintetében, amelyet az 5. §. ír körül, elvi szempontból hangsúlyozandó, hogy a rendelet fizetési halasztást, moratóriumot, kifejezetten nem ismer. A rendelet jogpolitikai okokból tartotta szükségesnek; hogy a követelések behajtását általánosságban ne korlátozza és csupán azon adósok végrehajtási védelmét rendszeresítse, akik fizetni nem képesek. A követelések peres úton történő érvényesítésének ennélfogva akadálya nincs, az adósok ellen még a régi kölcsönkövetelések tekintetében is marasztaló ítélet hozható. A peres eljárásra vonatkozólag az adóst csak az a kedvezmény illeti meg, hogy ha az előfeltételeket igazolja és a követelést a perfelvételi határnapon elismeri, a perköltségekben nem lehet elmarasztalni. Kiemelendő továbbá, hogy az ingatlanokra végrehajtási jelzálogjog bekebelezésének sincsen semmi akadálya, vagyis a hitelező az ingatlanfedezet tekintetében a rangsort a maga számára biztosíthatja. Nem áll ez az ingóvégrehajtás tekintetében, ami jogászilag meglehetősen következetlen, de valószínűleg az ingóvégrehajtás költségeinek elkerülése végett történt. Az adóst megillető védelem lényege az ingatlanzárlat, az ingatlanárverés és az ingóvégrehajtás tilalma. E mellett az 5. §. 5. bekezdése értelmében — amelynek fatális sajtóhibával megjelent szövegét későbbi helyesbítés állapította meg — a rendelet hatálya alá eső követelés címén az adós ellen csőd sem nyitható. A rendelet 7—10. §-ai az ingatlan zárgondnoki kezeléséről rendelkeznek. A korábban is már hatálvos jogszabályok szerint a zárgondnokí tennivalókkal rendszerint a tulajdonost kell megbízni, aki azonban még a zárlat elmaradása esetén is hitelezőinek elszámolással tartozik. A jelzálogjogi rangsor elvének súlyos áttörését jelenti a 10. §. azen intézkedése, amely szerint, ha az ingatlan már idegen zárgondnok kezelése alatt áll, akkor is a zárgondnok a zárlati jövedelemből tartozik azon követelések kiegyenlítéséről gondoskodni, amelyek a rendelet hatálya alá nem esnek. Jelzálogjogunk értelmében a zárlati jövedelem a telekkönyvi rangsor alapján a jelzálogjogos hitelezőket illeti