Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 1. szám - Az új gazdavédelmi rendelet
13. úton, amely a válság]og kiszélesítése felé vezet. A jogász szemében moratóriumszerű intézkedések mindig visszaesést, a jogeszmétől való eltávolodást jelentenek De ezen elvi kritikai szemponton túl a rendelet szerkezete is erősen kifogásolható. A benne foglalt intézkedések széles néptömegekhez szólnak és így fokozott mértékben volna kívánatos a világos és rövid szövegezés. Ehelyett a rendelet még a jogász számára is komplikált, homályos, sőt sok helyütt ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz. E szerkezeti hiányosságok mentségére legfeljebb az szolgálhat, hogy csupán egy évre szóló, tehát átmeneti jelentőségű rendeletről van szó, és hogy talán a politikai szempontokra való tekintettel, a rendelet szerkesztői nem is törekedtek túlságosan a világos és egyszerű szabályozásra. A rendelet kimerítő taglalása ehelyütt nem lévén feladatunk, az alábbiakban néhány vezető szempont kiemelésére szorítkozunk. A rendelet I. fejezetének gyakorlati értelme abban foglalható össze, hogy egy év tartamára az eladósodott kisgazdákkal szemben, ha a folyókamatfizetésí kötelezettségüknek eleget tesznek, régi kölcsöntartozásaikból kifolyólag mezőgazdasági ingatlanaikra zárlatot vezetni, vagy árverést foganatosítani, valamint a mezőgazdasági üzem ingó tartozékait végrehajtás alá vonni nem lehet. Hogy ki értendő eladósodott kisgazda alatt, azt a rendelet 1. §-a, hogy miképpen teljesítendő a folyókamattartozás, azt a 2. §., a mezőgazdasági ingatlan fogalmát a 3. §., a védeni kívánt tartozások körét a 4. §., az említett végrehajtási kedvezmények lényegét az 5. §. tartalmazza. A. kedvezmény igénybevételére jogosult az az 50 kat. holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa, akinek jelzálogi terhe a kat. jövedelem húszszorosát, valamint az 50 kat. holdnál kisebb ingatlan azon tulajdonosa, akinek jelzálogos terhe a kat. jövedelem tizenötszörösét meghaladja. Jogosult végre a kedvezmények igénybevételére a mezőgazdasági munkás is, ha házas beltelek tulajdonosa és jelzálogos terhe a házadó alapjának négyésfélszeresét meghaladja. Ellenben nincs helye a rendelet alkalmazásának akkor, ha az ingatlan tulajdonosa kereskedelmi társaság, ami elvileg nehezen indokolható rendelkezés. Ugyancsak nincs igénye a kedvezményekre a bérlőnek sem, amit a bérlőérdekeltségek erősen kifogásoltak, de aminek magyarázata abban a körülményben keresendő, hogy a követelések behajtásának korlátozása elsősorban az ingatlanvégrehajtásra vonatkozik. A 2. §. szerint az adós csak akkor részesülhet a rendeletben megszabott kedvezményekben, ha a folyó közterhek,