Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Visszaélés a joggal

5 • célja, mint másnak bosszantása vagy károkozás, áll a helyzet másként. Nem az tehát az irányadó, vájjon a magatartásnak a konkrét esetben csupán bosszantási célja lehetett, hanem az, hogy annak egyáltalán nem lehet más célja (így RG. is 1905. május 23., Jur. Wschr. 34. k. 388. L). Nagyjában ez Kohier geniális áttekintésének rövid foglalata. Érdemes egy futó pillantást vetnünk arra, hogyan érvényesülnek ezek a meglátások a mi mai jogunk területén. ad 1. a) Mindjobban tért foglal az a gondolat, hogy tisztességtelen verseny miatt nyilván alaptalanul és károsító céllal folyamatba tett per kártérítésre kötelez (Bpesti T. P. VII. 2786/1932. sz.). Magam már ismételten lándzsát törtem a mellett, hogy a keresetet el kell utasítani, ha kizárólag lappáliák fontoskodó és torzító nagyítására, agent prcvccateurösködésre, tömeges perek üzletszerű megindítására, reklámhajhászásra irányul. A joggal való visszaélés tilalmának érvényesítését nem zárja ki, hogy a jog ítélettel van megállapítva (Kúria P. V. 1613/1924. sz., Mj. Dtár XVII. 58. sz.). A váltójoggal való visszaélés gazdag kazuisztikájából csak egy-két újabb döntést: a fedezeti váltó csak annak a követelésnek az érvényesítésére használható fel, amelynek fedezetére adatott, miértis a vételár fedezetére adott váltó nem használható fel kötbér fedezetére (Kúria P. VI. 2875/1927. sz., Jogi Hírlap II. 644.), a vétel pótlásakép kötelezett fizetések behajtására (Kúria P. IV. 5624 1928. sz., u. ott III. 932.), a közvetítési díj fejében adott váltó a váltóhitelező által végzett szakértői munkálatok díjának behajtására (Kúria P. VII. 3595/1928. sz., Jogi Hírlap Döntvénytára, Bpest, 1930., 183. 1.). Ha a váltót feltétellel adták, a feltétel bekövetkeztének hiányában a váltót nem lehet érvényesíteni (Jogi Hírlap I. 847.). A 160, sz. kúriai elvi határozatról 1. alább. ad 1. b) Felsőbíróságaink állandó gyakorlata, hogy tisztességtelen verseny miatti perben az ítélet közzétételének elrendelését mellőzik, ha annak súlya nem állana arányban az elkövetett cselekménnyel (pl. ha az utóbbi hirnévrontó nyilatkozat, amelyet szűk körben tettek) és ha az alperes megokolatlan megbélyegzését eredményezné (Bpesti T. P. VII. 4079/1932., idézi az Ung. Rundschau für Recht u. Wirtschaft IV. évf. 11. sz.) vagy, ha az egyébként méltánytalanul sújtaná a marasztaltat (Jogi Hírlap III. 758., V. 182.). ad 1. c) Túlzottan súlyos jogkövetkezményekkel szemben bíróságaink a kötelezettet igyekszenek minden módon — még értelmezési művészkedéssel is — megvédelmezni, így a Kúria ama kikötést, hogy nemteljesítés esetében a hi-