Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Lakbérleti kérdések

121) e gyengébb fél csak akkor érdemel kivételes elbánást és oltalmat, ha annak előnyeivel vissza nem él. Helyes volna tehát e megkülönböztetés eltüntetésével kimondani, hogy tűrhetetlen magatartás címén a lakás ter­mészetére való tekintet nélkül rögtöni hatályú felmondással lehet élni, vagyis ez a felmondási ok minden bérlemény­nél a lakásbérleti szabályrendelet szabályai szerint érvé­nyesíthető. Szorgalmaznunk kell azt, hogy szabályoztassék végre a házfelügyelők és segédházfelügyelők jogviszonya úgy egymásközötti, mint a háztulajdonossal való vonatkozás­ban. A székesfőváros érthetetlen okból egyre késik a sza­bályrendelet megalkotásával, a lakásrendeletben foglalt szabályozás pedig kifejezetten ideiglenes. Szabályozandó volna elsősorban a házfelügyelők és se­gédházfelügyelők hatásköre, lehetőleg taxativ felsorolás alakjában. Megállapítandó volna ennek kapcsán mind a két kategória tevékenységi köre, mert sokszor van felesleges vita abban a kérdésben, hogy mit tartozik végezni az egyik és mit a másik. A jogviszonyt ideiglenesen szabályozó lakásrendelet jóerkölcsökbe ütközőnek s ezért hatálytalannak mondja ki a házfelügyelő és segédházfelügyelő között létrejött azt a megállapodást, amelyben a segédházfelügyelő a házmester­pénz őt illető egyharmadáról, vagy annak egy részéről le­mond. Ugyanígy semmis a háztulajdonos és házfelügyelő között létrejött hasonló természetű megállapodás. Ezt a jóerkölcsökbe ütközést viszont nem mondja ki a lakásrendelet a szemétpénzre — azt egy másik szakasznál tárgyalva —, holott a szeméthordást a segédházfelügyelő végzi és így a jog és méltányosság követelményei szerint is neki jár a szemétpénz. A gyakorlatban viszont állandóan látjuk, hogy a nyo­morult viszonyok között tengődő és elhelyezkedésük érde­kében halálos ítéletüket is készséggel aláíró páriák szorult helyzetének kihasználásával a házfelügyelők olyan szerző­dést kötnek a segédházfelügyelővel, amelyben ez a házfel­ügyelő javára lemond az őt megillető szemétpénzről. A budapesti kir. törvényszék pedig — mely az ilyen ügyekben az értékre való tekintettel végsőfokon dönt és így gyakorlata iránytszabó — a lakásrendeletben foglalt téte­les jogszabály folytán kénytelen volt arra az álláspontra helyezkedni, hogy a lakásrendelet a szemétpénzre vonat­kozóan tiltórendelkezést nem tartalmaz, az ott foglalt ha­tározmányok nem cogitiv természetűek s ezért nem érvény­telen az attól eltérő megállapodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom