Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Szovjetoroszország családi és házassági joga

105 ság esetén módjukban van azonban ezenfelül saját külképviseleteik előtt, saját hazájuk törvénye szerint is házasságot kötni. Mint már jeleztük, azoknak, kik tényleges, de nem regisztrált házasságban élnek, jogukban áll a tényleges házasságuk fennállásának tartama alatt bármikor azt az illetékes hatóságnál regisztráltatni a tényleges házassági viszony kezdetének megjelölésével. A szovjetjog tehát nem ismer jogi különbséget a házasság és konkubinátus között, mert ez utóbbi ugyanazon jogi védelemben részesül, mint az ügynevezet regisztrált házasság. A házasság jogi tartalma. A szovjetjog szerint a házastársak jogviszonya a férfi és nő teljes jogi egyenlőségén alapszik. A házastársak ügy közjogi, mint magánjogi tekintetben teljesen függetlenek egymástól. A nő politikai jogokkal rendelkezik, választó és választható és minden hivatalos állásra alkalmazható. A nő ugyanis, mint házastárs, t'igyis, mint anya, teljesen egyenjogü a férfivel. A férjtől teljesen függetlenül, szabadon választhatja meg a nevét, nemzetiségét, lakását és foglalkozását. Nem köteles a férjet esetleges lakhelyváltozás alkalmával követni, — a házastársi hűség sem kötelező. A házasságtörés fogalmát az orosz törvénykönyv nem ismeri. Az orosz feleség házastársi kötelességét sem köteles teljesíteni, mint ezt a legfelsőbb szovjetbíróság elvi jelentőségű ítéletében kimondotta.2) Az orosz büntetőtörvénykönyv házastársak között is bünteti az erőszakos nemi közösülést. A Btk. 197. §-a két évig terjedő börtönnel bünteti a házasság folytatását célzó kényszert. A nő teljes egyenjogűságából folyik, hogy a gyermekek nevelését, lakását, eltartását illetőleg a házasfelek közösen döntenek. Ha nem tudnak megegyezni, akkor nem ügy, mint a legtöbb európat országban, a férj akarata az irányadó, hanem vita esetén a bíróság dönt. Ha szovjet állampolgár és külföldi köt egymással házasságot, akkor a külföldi mindaddig megtartja eredeti állampolgárságát, míg a szovjet állampolgárság felvétele az előírt úton nem történik meg.!) A házasság vagyonjogi megnyilvánulásai. Az 1906. évi magánjogi törvénykönyv4) szerint az orosz házassági magánjog a külön vagyon elvén alapszik, azaz a házasfeleknek azon vagyona, mely már a házasságkötés előtt is 2) Az orosz legfelsőbb törvényszék teljes ülési döntése 1928. dec. 28.-án. Közli a Sudebnaja Piaktika 1928. 23. számában. 3) 1924. okt. 24,-i állampolgársági törvény. 4) Dr. Mezey István: Egy jognélküli ország joga. Magyar Jogi Szemle könyvtára, 1931.