Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Igazságügyi racionalizálás

94 illető testületek tagjait megnyugtatóbb igazságszolgáltatáshoz juttatni. Amidőn az állam a szaktestületek közreműködését és segítségét az igazságszolgáltatás terén igénybe veszi és bírói hatalmát átengedi, — nem mondhat le egészen annak a szemmeltartásáról és irányításáról, ezenkívül a jogtudomány intézményes képviselete sem hiányozhatik a tökéletes bírósági szervezetből, mert amennyire kívánatos az, hogy az igazságszolgáltatás felszabaduljon a jogászi és bürokratikus uralom korlátlansága alól, — annyira nélkülözhetetlen az ítélkezésnél az állami érdek és a jogtudomány képviselete mert az igazságszolgáltatás mégis csak elsősorban állami és jogtudományi feladat és csak akkor esik kifogás alá, ha öncélként érvényesül. Ideális bírósági szervezet az volna, amelyben az állami bürokráciát és a jogtudományi szellemet az élettapasztalat és szakismeret képviselői támogatnák és egyúttal ellensúlyoznák. Az önkormányzati szakbíróság több cél megvalósítására volna hivatott és életképessége e célok együttes megvalósításától függ. A szaktestületek az igazságszolgáltatási feladatok megfelelő részének átvállalásával könnyítenék az állam gondjait és ennek fejében a testület tagjai olyan igazságszolgáltatásra tennének szert, amelyben az élettapasztalat és szakismeret kellő befolyáshoz jutnának. A bíróság fentartása is aránylag kevesebbe kerülne ott, ahol a bíró nem élethivatásként, hanem polgári kötelesség gyanánt tölti be tisztét. Az állami érdek és jogtudomány képviseletét intézményesen akként kellene biztosítani, hogy az önkormányzati szakbíróság állami bíró vezetése és elnöklete alatt müköolnék. A három bíróból alakítandó szakbírósági tanács két tagja mindenkor az illető testület tagjai sorából kerülne ki és a tanács elnökét a rendes bíróságok tagjai sorából esetről-esetre, a felmerülő szükséghez képest, és ennek mindenkori tartamára, az állami küldené ki az önkormányzati szakbírósághoz. A jó igazságszolgáltatás biztosítékainak az önkormányzati szakbíróságban való fokozása lehetővé teszi a jogorvoslat korlátozását és ezzel is egyengeti a racionalizálás útját. III. Szervezeti rendellenességek. Még rendes gazdasági viszonyok között sem illenék nem törődni azokkal a rendellenességekkel, amelyek a bírói szervezet és területi beosztás körül fennállanak. Ezek a rendellenességek nemcsak takarékossági szempontból esnek kifogás alá, hanem az észszerüség más követelményeibe is