Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

15 POLGÁRI ELJÁRÁSI JOG. 11. Pp. 94. §. - 1874: XXXIV. t.-c. 1. §. Be nem jegyzett ügyvéd képviselőként eljárása. K. A felperes, aki keresetében a nagyanyjának szolgálati járandóságait (munkabérét) követelte — engedmény címén — az alperesektől, az elsőbílósági vegítéietnek a szolgálati járandóság iránti kereseti kérelmet elutasító rendelkezését nem támadta meg a fellebbezésében. Ilyképen pedig a szolgálati járandóság iránti igényre vonatkozásban a Pp. 523. §. értelmében felülvizsgálati kérelemmel sem élhet. E jogerősen eldöntött munkabérigény szempontjából tehát ezúttal immár nincs perdöntő jelentősége annak, hogy dr. B. F. okleveles ügyvéd, aki az elsőbíróság előtt az alperesek igazolt ügyvédjének helyetteseként eljárt, nem volt fölvéve az ügyvédek lajstromába és így az 1874. évi XXXIV. t.-c. 1 §-a értelmében a bíróságnál mint ügyvéd nem működhetett volna. Az elsőbírósági költségekben azonban jogszabályellenesen marasztalta a pervesztes felperest a fellebbezési bíróság (az elsőbírósági végítélet megtelelő rendelkezésének helybenhagyásával). Mivel ugyanis az alperesek képviseletében nem az ügyvédek lajstromába fölvett ügyvéd járt el, ügyvédi díjazásnak nincs jogalapja. (1932. okt. 14. — P. IV. 6947/1930.) 12. Pp. 129. §. — Kártérítésinek nevezett követelésnek árleszállítási követelésként elbírálása. — A felperesek részéről előadott, valamint az ítéletben megállapított tények jogszabály alá foglalása, illetőleg jogi következményeiknek megállapítása a bíróság dolga, amelyet nem befolyásol az, hogy a fél a követelést miképen minősíti, ha egyébként a kereset tartalma szerint elbírált és értelmezett kérelmet úgy kell tekinteni, mint amely a megítélt jog érvényesítését is magában foglalja. K- A felperesek keresetükben nem vagylagos kérelmet terjesztettek ^lő, mert a második helyen kártérítés iránt előterjesztett követelésük megítélését csak arra az esetre kérték, ha a bíróság az első helyen előterjesztett és az ügylet hatálytalanítását célzó kérelmüknek nem adna helyet. A felperesek tehát keresetükben a vétel felbontását választották, de étitől a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint a per során eltérhettek és így az anyagi jogra való hivatkozással az alperes nem tiltakozhatott az ellen, hogy az első helyen előterjesztett kérelem elejtése után a bíróság a második helyen előterjesztett kérelmet érdemben elbírálja. De nem sértett a fellebbezési bíróság jogszabályt azzal sem, hogy a felperesek részéről fenntartott és részükről mindvégig kártérítésnek nevezett követelést mint az eladó szavatosságán alapuló árleszállítási követelést bírálta el, mert a (. . . mint a fejben . . .) Ez pedig az adott esetben fennáll és a felperesek nem is tiltakoznak keresetüknek az előadott értelemben történt elbírálása ellen. (1932. okt. 14. — P. VI. 5651/1931.) 13. Pp. 147. §. — Perfüggőségí kifogás emelése. — A Pp. 147. §. értelmében perfüggőségi kifogást akkor lehet emelni, ha a perben szereplő személyek és a perbe vitt jog azonos.