Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

14 annál kevésbbé, mert az alperes az üzlet átvétele alkalmával, külön közlés vagy bejelentés hiányában, esetleg tudomást sem szerezhetett erről a köve­telésről, még ha a rendes kereskedő gondosságával járt is el. Egyébként a megállapított tényállásból és a felperes által a perben ezenfelül még előadott ténykörülményekből — ha ezek valóknak vétetné­nek is — még azt sem lehet megállapítani, hogy a felperes elhalt férje már a makói fiókintézetnél teljesített szolgálata alapján nyugdíjjogosulttá vált, mert a nevezettnek a szolgálati ideje a fiókintézettöl való távozása idejé­ben még nem érte el a 35 évet, olyan különös körülményeket pedig, ame­lyek az A Takarékpénztár Rt. a.-i cég D. \. alatt csatolt nyugdíj­szabályzatának a 3. §-a értelmében 35 évi szolgálati idő betöltése előtt is igényt adtak volna a nevezettnek a nyugdíjaztatására, a felperes elő sem adott. (1932. okt. 11. — P. II. 6935/1930.) 10. Kt. 241. §. — Szövetkezet igazgatóságának felelőssége. Ha az igazgatóság a szövetkezet tökeszükségletének biztosítá­sára szükséges üzletrészjegyzést, az üzletjegyző érdekében, el­lenben a szövetkezet és ennek hitelezői megkárosítására hatály­talanítja, ebben az esetben az eljárása nemcsak a köteles gondos­sággal ellenkezik, hanem olyan vétkes kötelességszegésnek minő­sül, amely az igazgatóság tagjaival szemben a Kt. 191. §-ának korlátai közt, alkalmas lehet a Kt. 189. §-ában meghatározott kártérítő felelősség megállapítására. K. A kereset szerint a M. részvénytársaság, a H. szövetkezetbe, 100.000 pengő- értékű üzletrész jegyzésével tagul lépett be, 30.000 pengő értékű üz­letrészt azonnal befizetett, a többi 70.000 pengő értékű üzletrész jegyzését azonban a szövetkezet igazgatósága utóbb — az üzletrészjegyző részvény­társaság érdekében, de a szövetkezet és ennek hitelezői megkárosítására — hatálytalanította, habár az akkor, amint a felperes vitatja, behajtható lett volna. A szövetkezet végrehajtó bizottságának C/.—F/PW. jelű jegyzőkönyva értelmében a szövetkezet tőkeszükségletének biztosítása, ekként a szövet­kezet fontos érdeke kívánta meg, hogy a nevezett részvénytársaság részéről 100.000 pengő értékű üzletrész jegyeztessék. A fellebbezési bíróság a kereset alapjává tett tényállás tisztázását azért nem tartotta szükségesnek, mert álláspontja szerint a kérdéses üzlet­részjegyzés hatálytalanítása egyjelentöségű az üzletrész befizetését nem tel­jesítő tag kizárásával, erre pedig a szövetkezet alapszabályai a törvénnyel összhangban, az igazgatóságot feljogosítják, és ekként az állítólagos 70.000 pengő értékű üzletrészjegyzés hatálytalanítása sem a törvénnyel, sem az alapszabályokkal nem ellenkezik. Ámde az igazgatóság, mint a Kt. 182. és 241. §-aihoz képest a szövet­kezet ügyeit intéző szerv, a Kt. 218—222. §-ainak rendelkezéseiből követ­kezőleg, amelyek az igazgatósági tagok felelősségét nemcsak vétkességük, hanem mulasztásuk esetére is megállapítják, az ügyek intézésénél fokozott gondossággal köteles eljárni. Ehhez képest, ( . . . mint a fejben . . .) (1932. okt. 13. — P IV. 2935/1932.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom