Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

mányban se árt az erőt kímélő gazdaságosság. Senkinek nem jut az eszébe, hogy a szolgalom — elidegenítés. Almási meglátja a szolgalom alapításban rejlő konstitutív elidegenítést (amiben merően elméleti szempontból igaza van) és — a kulcsolt kezén átugrik. Helyes — és a megemlítése jó szolgálat — a szolgalom mentesség elbirtoklás és a szolgalom elévülés megkülönböztetése és e különbség tartalmi szabatos felfejtése (32. L). A szolgalom kíméletes gyakorlása elvéből vezeti le azt, hogy eszmei hányad nem lehet a szolgalom tárgya csak egész ingatlan. Nem látom az összefüggést az elv és a belőle levont tétel között. (34. 1.) A dologi substitutiot a haszonélvezet körében a tartozék helyettesíthető jellegére vezeti vissza (41. 1.). A pretium succedit in locum rei és a hasonló tételek egyáltalán nem a tartozék helyettesíthetőségének elméleti minőségéből, hanem az érdek betöltésnek a változott körülmények között folytatható megközelítéséből folynak, A joggal terhelt régi tárgy átváltása után a pótló tárgy ugyanezen joggal való megterhelése az ehhez a joghoz fűzött érdeknek lehető betöltése. Az antichreticus ügylet tilalmát jogképességí hiányként magyarázza (42. 1.). Almásit saját újabb (a földreformmal kapcsolatos), a jogképesség korlátolásában kulmináló kutatásai vihették arra, hogy itt is jogképességí hiányt lásson. Ugyanígy minden eltiltott ügyletre megállapítható vclna hogy ezzel részleges jogképességí hiányt teremt a jogtétel. A magam részéről elméleti nyereségnek sem tartói- ezt, de pl. nemzetközi magánjogi vonatkozásban már za art okozhat a felfogás. Ami jogképességí korlát —• az a személyhez tapadó olyan jogi szabály, amelyre vonatkozóan a honosság (a terrítorialitás alapján álló nemzetközi magánjogi rendszerekben, a lakóhely) szerinti jogot viszi mindenki magával. Ha pedig tárgyi témához kapcsolódó szabálvként fogjuk fel a korlátozást, más nemzetközi jogi kapcsoló szempont (Anknüofungsmoment) fog alkalmazásra kerülni. Az ingatlan szerzést rendező mai szabályaink jogképességí korlátként való felfogása a magyar államDolgár külföldi ingatlan szerzésénél is, tehát minden ratio ellenére — ott is, ahol ily korlátozó szabályok nincsenek — bilincsként nehezedne a magyar honosra, aki mint csiga a házát, kényszerűen vinné magával — a személyhez tapadó jogképességí szabály révén hazai jogát. így ezek a korlátozó szabályok, amelyek íntentioja ,,hungaricae glebae a'1strictus" — egy nem szándékolt területi hatálykiterjeszt''st szenvednek — magyar állampolgár külföldi ingatlan szerzését akkor is nehezíti, ha az illető állam ilyen megszorító