Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

81 szolgalom tövén fakadó ezen toldalék kötelezettséget át­tolni — még az in faciendo tétele okából se. Az uralgó vagy szolgáló telek tulajdonjogának átszállása esetén a szolgáló telek tulajdonosát nemcsak az az Almási értelmében vett, a szolgalomból folyó annak tartalmát kitevő kötelezettség terheli, hanem az a másik Almási nézete szerint kötelmi alapú kötelezettség is. A toldalék kötelezettség is átszáll, ami a kötelmi jogi jelleg esetében nem következik be. El nem sza­kítható része ez a szolgalomnak, mely a szolgalommal sym­biozisban él. El kell ejteni az in faciendo túlhaladott állás­pontját és e kötelezettségnek a szolgalom tartalmába való beleolvadását kell elismerni, ugyanúgy, mintahogyan telek­könyvünk via facti ismeri az ú. n. tűzkármentességi szolgal­mat, ami a telek minden jövőbeli tulajdonosát is terheli, holott dogmatikai elemzés szerint a nyilatkozat csupán kö­telmi jellegű pactum de non petendo volna, amelynek do­logi erőt, minden új tulajdonosra való kiterjedését a szol­galom dolog jogi karaktere adja meg. A szolgalom toldalékosságát egyébként Almási maga is tanítja (16. és 18. 1.), bár ott a szolgalomnak egy máso­dik szolgalommal való megtoldásáról (kút szolgalom meg­toldódik az oda vezető út használatának szolgalmával) van szó. Helyes és gyakorlati érzékű — amit a világossági szolgalom elhanyagolt materiájával kapcsolatban az épít­kezés által megzavart világossági érdekről és annak mai védtelenségéről mond. (20. 1.) Telki szolgalom létesítő ügylet abstract (23. 1.). Az ab­stract jelleg abban áll, hogy a telekkönyv a megegyezés iga­zolását kívánja — a materialis causa említését nem. De: a materiális causa anélkül is hatályosul. A valamely causa el­lenében engedett szolgalom megszűnése kérhető az alapul szolgáló causából előálló fizetési kötelezettség nem teljesí­tése okából, vagy akármely egyéb a materialis causából emelt igény érvényesíthető a szolgalomra kihatóan is. A szolgalom ,.részleges konstitutív elidegenítés" (25. 1.). Ezért önmagának veti fel a problémát, hogy vájjon fi­gyelemmel a 4420/1918. sz. rendeletre, írásra szorul-e. Meg­válaszolja akként, hogy a szolgalom nem állag elidegenítés, tehát nem esik a rendelet alá. A bérlet se állagelidegenítés, a rendelet positiv szóval mégis kiszabja az írásbeli formát. Az okoskodás úgy hat, mintha valaki az összekulcsolt ke­zeit rakja saját maga elé — és az így támadtnak vélt aka­dályt (amit el se kell hárítani, vagy csak a kezeket kell újra szétnyitni) a két lábával átugorja. Hát lehet ezen a nehe­zebb módon is átugrani az akadályon, de talán a tudo­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom