Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám

45 nemzetközi magánjogi rendszere értelmében a felek akaratától függetlenül alkalmazandó jog, a jogügylet törvénye; és bizonyos kérdések tekintetében, így, hogy kiterjed-e a felek rendelkező joga a kóg ens jogszabályok területén alkalmazandó jog meghatározására is, hogy mi a szerepe a közrendi fenntartásnak, stb.: a lex fori szabályai irányadók. Ezenkívül más jog szerint bírálandó el az ügylet alaki érvényessége, ami szintén a kógens jog területéhez tartozik s amire a locus regit actum elv az irányadó, és más jog szerint a felek jog- és cselekvőképességének kérdése is, ami szintén a kógens jog területéhez tartozik és a legtöbb jogrendszer szerint a hazai jog uralma alatt áll. Aszerint már most, hogy a minősítő szabályok primér vagy szekundér összeütközésével állunk szemben, más lesz a megoldás. A minősítő szabályok primér összeütközése esetében, amikor a jogviszony jogi minősítésétől függ az alkalmazandó jog meghatározása, tehát abban a kérdésben, hogy a felek rendelkező joga milyen körben érvényesülhet, hogy a per tárgyát tevő kérdés alaki kérdés-e, a felek jog- és cselekvőképességéhez tartozik-e vagy pedig az ügylet jogi hatásainak és anyagi érvényességi kellékeinek területéhez, annak a jognak a minősítő szabályait kell a bírónak alkalmaznia, amelynek kolliziós normáit köteles alkalmazni. A minősítő szabályok szekundér öszszeütközésének esetében viszont annak a jognak a minősítő szabályait, amelynek anyagi magánjogi szabályait azon a területen, ahová a kérdés tartozik, alkalmazza. Tehát ha a kérdés a jogi hatások területéhez tartozik, a felek részéről választott jog minősítő szabályát; ha az anyagi érvényesség, tehát a kógens jog területéhez tartozik a kérdés, a jogügylet törvényének minősítő szabályát; a lex loci actus minősítő szabályát, ha alaki természetű a kérdés; és a lex patriae minősítő szabályait, ha a felek jog- és cselekvőképességéhez tartozónak minősítette azt megelőzően. ad 3. A fentemlített harmadik kivétel szerint az a kérdés, hogy valamely dolog ingó vagy ingatlan természetű-e, a lex rei sitae minősítő szabályai szerint bírálandó el. Bartinnek ezt a tételét39) a legtöbb nemzetközi magánjogi író osztja,40) s amint látjuk, támogatják ezt a fentismertetett nemzetközi egyezmények rendelkezései is. Az írók kiterjesztik ezt a tételt arra az !H) Bartin: Principes I. 236. 40) Walker: Int. Privatrecht. 4. kiad. 1926. 317. és a 319. 1. 2. jegyzetében idézett írók: Unger: System des österr. alig. Privatrechts. I. (1856.) 175. 1.; Schaeffner: Entwicklung des int. Privatrechts. 1841. 66. 1. 1. jegyzet; Asser-Rivier: Elements de dr. int. privé ou de conflit des lois. 1884. No. 45.;Weiss: Traité élémentaire de dr. int. privé 2. kiad. 1890. 764. 1.; Story: Commentaries on the conflict of laws. 2. kiad. 1841. 8. kiad. 1893. 447. §.; Foelix-Demangeat: Traité du dr. int. privé 1866. No. 64. 2. jegyzet.