Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám

40 mával való operálást nem tartom helyesnek, miután szerintem egyáltalában nem zárja ki a szuverénitás fogalma azt, hogy a bíró a saját törvényhozójának parancsa következtében más állam kolliziós normáit és minősítő szabályait alkalmazza. Különösen áll ez ma, mikor a szuverénitás régi fogalma a modern nemzetközi irodalomban teljesen átértékelődött s lassankint teljesen kiküszöböltetik. 3. Frankenstein elmélete viszont áll és megdől az egyes magánjogi jogrendek uralmi szférája apriorisztikus és axiomatikus elhatárolásának a helyességével, ami rendszerének kiinduló pontja. Frankenstein feltételezi, hogy minden állam apriori, szükségképpen az állampolgársági alapelv alapján áll. Ez oly megállapítás, amelynek tekintetében Frankenstein a bizonyítékokkal adós maradt és adósnak is kellett maradnia. Aki ebben az axiómában nem hisz, már pedig én nem hiszek benne, az Frankenstein elméletét, bármennyire logikusan felépített legyen is az, nem fogadhatja el. VI. A kiindulópontnak a jogi minősítések tekintetében alkalmazandó jogrendszer meghatározásánál szerintem annak az alapelvnek kell lennie, hogy a jogi fogalmakat mindég abból a fogból kell vennünk, amelynek uralma alatt a jogviszony áll, amelynek jogszabályai a kérdéses jogi fogalmakhoz fűződő jogi hatásokat meghatározzák. Ha a magyar nemzetközi magánjog értelmében a jogviszonyra az amerikai jog szabályai irányadók, akkor a bírónak az amerikai jog fogalmaiban kell gondolkoznia. A jogalkalmazás — amint fentebb kifejtettem — abból áll, hogy a bíró a tényállást határozott jogi fogalmak alá szubszumálja és a törvényben megállapított jogi hatásokat a tényállással összekapcsolja. Már most lehetséges-e, hogy a jogi fogalmat, amely alá a tényállás szubszumálandó, a bíró más jogrendszerből vegye, mint amelynek jogszabályai ahhoz a jogi fogalomhoz fűződő jogi hatásokat meghatározzák? Ha a jogi fogalmakat és a hozzájuk fűződő jogi hatásokat különböző jogrendszerekből merítenénk, a kettőjük között szükségképpen fennálló összhang megbomlanék, mert hiszen a törvényhozó a tényálláshoz fűződő jogi hatásokat éppen a saját jogi fogalmaira szabta. A fentiekből következik, hogy mihelyt meghatároztuk a jogviszonyra alkalmazandó jogot, ennek a minősítő szabályai irányadók a jogviszonyra. De ez csak akkor áll, ha már meghatároztuk az alkalmazandó jogot. Amíg ez nem történt meg, amíg éppen arról van szó, hogy a konkrét jogviszonyra milyen jog nyerjen alkalmazást, addig ennek a jogrendszernek a minősítései nem lehetnek irányadók, mert ez circulus vitiosushoz vezetne, tekintve, hogy a jogi minősítéstől függ az alkalmazandó jog meghatározása. Amíg az irányadó jogot nem határoztuk meg, amíg ennek a meghatározásáról, vagyis amíg az alkalmazandó kolliziós norma meghatározásáról van szó, csak annak rt