Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám

41 jogrendszernek a jogi minősítései lehetnek a bíróra irányadók, amelynek jogszabályai a jogi minősítéshez azt a jogi hatást fűzik, hogy a szóbanforgó tényállásra külföldi jog alkalmaztassék. vagyis amelynek jogszabályai maguk az alkalmazandó kolliziós normák. A kolliziós norma — amint fentebb kifejtettem — négy elemből áll: 1. a jogi fogalom megjelöléséből, amely alá a tényállás szubszumálandó, 2. a kapcsoló fogalom megjelöléséből; 3. a kapcsoló fogalom jogi tartalmának meghatározásából (ez a kolliziós norma tényállása), végül 4. a tényálláshoz fűződő jogi hatás meghatározásából. A kolliziós norma ezen elemei (a jogi fogalom, kapcsolóelv és jogi hatás) csak egy és ugyanabból a jogrendből merithetők, ami másszóval annyit tesz, hogy a bírónak abban az esetben, ha a jogi minősítés a kolliziós norma alkalmazásának feltétele, annak a jogrendszernek a minősítő szabályai szerint kell minősítenie a jogviszonyt, amelynek kolliziós normáját alkalmazza. Ha már most csak ezt az utóbbi esetet, azt az esetet veszszük szemügyre, mikor a jogi minősítés a kolliziós norma alkalmazásának feltétele, kérdés, mely jogrendszer kolliziós normáit köteles a bíró alkalmazni, a saját jogrendszerének, a lex forinak vagy egy más jogrendszernek a kolliziós normáit? A felelet attól függ — s itt látszik e két probléma szoros kapcsolata — hogy elfogadjuk-e a renvoi alapelvét vagy sem? Ha a törvényhozó elfogadta a tovább- és visszautalás alapelvét, a bíró a saját kolliziós normáin és minősítő szabályain kívül annak a jogrendszernek a kolliziós normáit s ennek következtében annak a jogrendszernek a minősítő szabályait is köteles alkalmazni, amelyre a lex fori utaló szabálya utal. így például az 1894: XXXI. t.-c. (Ht.) 108. §-a esetében a házasság fogalmát nemcsak a magyar jog, hanem a felek mindegyike hazai jogának a minősítő szabályai szerint is kell meghatároznia, feltéve, hogy a házastársak lex patriaeja, p. o. az angol jog által alkalmazandónak rendelt külföldi jogok (p. o. a lex domicilii) kolliziós normái ismét tovább nem utalnak, mely esetben ez utóbbiak minősítő szabályai is alkalmazandók. Ezzel szemben, ha a törvényhozó nem fogadta-e el a renvoi alapelvét, egyedül a lex fori kolliziós normái, s ennek következtében egyedül a lex fori minősítő szabályai alkalmazandók. Ebből is látjuk, hogy a renvoi alapelvének alkalmazása gyakorlati szempontból a jogi minősítések tekintetében is milyen nehézségekhez vezet, s ez is érv a renvoi alkalmazása ellen.32) WJ Ugyanezt a felfogást vallottam a Szerződő felek jogszabály választó jogáról írott többször idézett tanulmányomban is, amelyben általában a renvoi alapelve ellen s így a lex fori minősítő jogszabályainak alkalmazása mellett foglaltam állást, (id. m. 142. és köv. 1.) Ugyanígy Szerző: Az alkalmazandó jog meghatározása a nemzetközi vételi szerződéseknél. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. XXI. 1930. 113—114. füzet. 5. 1.)