Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám

38 lyait kell a bírónak alkalmaznia, amely a szóbanforgó jogviszonyra a lex fori nemzetközi magánjogi kolliziós normái értelmében általában irányadó. 3. Az írók harmadik csoportja szerint egy harmadik jog szabályai szerint kell a bírónak az említett esetben a jogviszonyt minősítenie. (Idetartozik Frankenstein elmélete.) Az említett írók közül a jogi minősítések összeütközéseivel legbehatóbban Bartin, Kahn és Frankenstein foglalkoztak. A magyar irodalomban eddig senki sem foglalkozott ezzel a kérdéssel és sem Ferenczy, sem Ballá könyvében, sem a régebbi általános természetű munkákban nem találtam erre vonatkozóan utalásokat. A magam részéről röviden érintettem már a kérdést a „Szerződő felek jogszabályválasztó joga a nemzetközi kötelmi jogban" cím alatt 1929. évben megjelent monográfiámban, de csupán a kötelmi jog szempontjából.28) Bartin és utána csaknem valamennyi francia író, a lex fori jogi minősítéseinek alkalmazását azzal indokolja, hogy a minősítő jogszabályok kiegészítik a nemzetközi magánjogi kolliziós normákat, az állam nemzetközi magánjogi rendszerének kiegészítő részei, s amint a kolliziós normák összeütközése esetében alapelv, hogy a bíró sohasem alkalmazhatja külföldi állam nemzetközi magánjogi kolliziós normáját, hanem mindég a saját kolliziós normáit köteles alkalmazni, úgy ez a minősítő szabályok összeütközésére is áll. Ez az alapelv, amely a kolliziós normák nemzeti karakteréből s közvetve az államok függetlenségéből következik, annak a következménye, hogy a jogszabályok területi hatályának meghatározása a szuverénítás megnyilvánulási formája: amint az állam nem tűrheti el, hogy más állam szuverén aktusokat végezhessen az ő területén, úgy nem tűrheti el azt sem, hogy bíróságai más állam kolliziós normáit alkalmazzák és hogy más állam minősítő szabályai szerint minősítsék az eléjük kerülő perek tárgyát tevő jogviszonyokat.29) Kahn „Gesetzeskollísionen" cím alatt megjelent ugyancsak alapvető értekezésében30) különbséget tesz kifejezett törvényösszeütközések, a kapcsolófogalmak összeütközései és a rejtett törvényösszeütközések között. Kifejezett törvényösszeütközés alatt érti azokat a jogszabályösszeütközéseket, amelyek a különböző államok kifejezett kolliziós normáinak különbözősége következtében állanak elő, rejtett törvényösszeütközések alatt 28) Szerző: A szerződő felek jogszabályválasztó joga a nemzetközi kötelmi jogban, Budapest, 1929. 142. és köv. 1. L. még Szerző; Az alkalmazandó jog meghatározása a nemzetközi vételi szerződéseknél. (Magyar Jogászegyleti értekezések. XXI. k. 1930. 113—114. füzet. 5. 1.) 2fl) Bartin: Principes, I. 227. és köv. 1.; Pillet-Niboyet: id. m. 376. és köv. 1. :i0) Kahn: id. m. Jherings Jahrbücher. XXX. 1891. 1—143. 1.