Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

kozó vélelem helyes felállítása. De minthogy a vélelem csak valószínűség és nem valóság, helyt kell engedni e vélelem cáfolatának is. Mi sem kézenfekvőbb, mint a vélelmet: ,,páter est, quem nuptiae demonstrant" amellett állítani fel, aki a nőnek a gyermek születésekor tényleges és erkölcsi vonatkozásban férje. Természetesen a gyermek fogamzása eshetett a házasságot megelőző időbe is. A férj a gyermek törvényességét megtámadhatja. De törvényességének megmentése érdekében, ha van a nőnek jogi vonatkozásban más férje, a törvényességi vélelem reá vonatkoztatva fennmarad. Ilyenkor a megtámadás jogát a másodsorban vélelmezett atyának is meg kell adni. De ez már megsemmisíti a gyermek törvényességét, mert bár házasság (akár kétszeres házasság) fennállása alatt, de házasságon kívül született. A 191. §.-ban foglalt törvényességi vélelem a kérdés szabályozásában annyira alapvető jelentőségű, hogy a megtámadás szabályozása és egyéb intézkedés csak kiegészítésére szolgálhat és talán rendszertanilag helyesebb is volna a paragrafust a fejezet végéről előbbre helyezni. A törvényességi vélelemnek a 191. §.-ban adott megszerkesztése a gyermek törvényességét a legmesszebbmenő pontig védi és a törvényességnek helyes irányban való megállapítását is lehetővé teszi. Mégis helyesnek tartanám kiegészítését olyképen, hogy a jogrend által felállított vélelmet a gyermek törvényességére vonatkozólag a másodsorban vélelmezett atya az első megtámadásától függetlenül cáfolhatja, ha a körülmények szerint nyilvánvaló, hogy az atyasági vélelem őt is megilleti. Az ő jogukon más érdekeltek is felléphetnek, így a törvényesség vélelmébe hozható mindkét fél atyasági érdekét a jogrend honorálta. Hát a gyermekét? A gyermek eminens érdeke, hogy törvényessége elismertessék, másodsorban, hogy törvényessége a helyes irányban állapíttassák meg. Kettős törvényes atyaság esetében a törvényesség csak A vagy B irányában állapítható meg, illetőleg kizárólag csak A, majd B irányában. Tertium non datur. A gyermek megtámadási joga azt jelenti, hogy adjuk meg a gyermeknek a jogot, hogy törvényességének hibás megállapítását nullifikálja és helyes megállapítását lehetővé tegye, a maga számára kivívja. Már pedig a jelzett szabályozás teljesen lehetővé teszi, hogy a vélelmezett atyák tisztázzák a helyzetet. így a gyermeknek a megtámadási joga csak subsidium arra az esetre, ha a megtámadásra jogosított fél a megtámadással akaratán kívül nem élhetett. Ma még ott tartunk, hogy a törvényesség megtámadására egyedül a férjnek van joga és a két férjes helyzetre nézve gondos és öntudatos jogi rendelkezés nincsen. Magánjogi törvénykönyvünk javaslata kétségkívül nóvumot tartalmaz. Jogi horizontunkon feloikkázott egy paragrafusban a gyermek megtámadási joga, melyről kritikailag volt alkalmam szólni. Befejezés. Magánjogi törvénykönyvünk javaslata a problémát azáltal kívánta megoldani, hogy a 181. §.-ban a gyermeknek megadta a megtámadás jogát. Erkölcsi szempontból nem ok nélkül ki-