Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

254 de vér szerint. Riezler szerint a gyermek törvényességét egyedül az első férj támadhatja meg. Érvényes házassága fennállása alatt született a gyermek, ö a nő férje, tehát gyermekének az atyja, így a BGB. szabályainak szigorú alkalmazásával odaju­tunk, hogy ha az erre jogosított férj a gyermek törvényességét nem támadja meg, a gyermek az övé marad. A BGB.-bői hiány­zanak a szabályok, melyek az ilyen kettős atyaság rendezésé­vel az élet való tényállásának megfelelő jogi tényállást alapoz­nak meg. A jog parallel házasság fennállását, a kettős házassá­got nem türi meg, Riezler kifejezésre juttatja azt az álláspontot hogy az érvénytelen házasság nem konkurrálhat az érvényessel. b) Az előbbi jogi helyzet áll elő, ha az asszony tévedésé­ben, hogy férje meghalt, esetleg helytelen halotti bizonyítvány alapján, második házasságot köt. Az érvényes első házasság fennáll. A második házasságból született gyermek nemcsak nemző atyjának törvényes gyermeke, hanem az asszony első fér­jének is, akit egyedül illet meg a gyermek törvényességének megtámadási joga. c) Ha a nő első házassága érvényességének tudatában má­sodik házasságot köt, de második férje a házassági akadályról nem tud, minthogy egyik oldalon jóhiszeműség forog fenn, a született gyermekek a második házasság viszonylatában is tör­vényesek, de az első házasságból való törvényes gyermekeknek tekintenek mindaddig, míg az első férj törvényességüket meg nem támadja. d) Ha az első házasság semmis vagy megtámadható volt, de az első esetben ítéletíleg semmisnek nyilvánítva, a második­ban megtámadva a második házasság megkötésekor még nem volt, létrejöhet egy második házasság, jóllehet az első egyelőre még fennáll és ismét elénk állnak a kettős házasság esetei. Ha az első házasság semmis, azért mig fennáll, a házasság hatásait fejti ki ügy személyi mint vagyoni vonatkozásban. A fennállása ellenére mint tiltó akadály ellenére kötött újabb házasság ér­vényes. A belőle született gyermekek úgy az első, mint a má­sodik házassági viszonylatban törvényesek lehetnek. (A semmis első házasság természetesen putativ házasság.) e) Házassági törvényünk tiltó akadálynak kifejezetten csak a semmis házasságot nyilvánítja. (21. §.) Viszont, az érvé­nyesen fennálló korábbi házasság újabb házasság megkötésének bontó akadályát képezi. Érvényesen fennáll az érvényes há­zasság, míg meg nem szűnik és a megtámadható házasság, míg érvénytelenné nyilvánítva nincs. (Ht. 12. §. Nem köthet házas­ságot az, kinek korábbi házassága meg nem szűnt, vagy érvény­telenné nyilvánítva nincs.) A semmis házasság érvénytelen és mint tiltó akadály hat. A megtámadható házasság, bár érvény­telenítése a megkötés idejére visszaható hatállyal bir, míg fenn­áll, érvényes házasság és bontó akadályként minősül. Az elle­nére kötött újabb házasság semmis. A belőle született gyerme­kek törvényessége, feltéve, hogy a második házasságban nem te­kintetnek törvényteleneknek (pl. mert mindkét házastárs tuda­tosan lépett a bigám házasságra), mindkét házassági vonatko­zásban megállapítást nyerhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom