Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

253 /. Cím: A kettős törvényes atyaság helyzetei. A kettős törvényes atyaság eseteinek Riezler nagy változatát mutatja fel, mert a BGB. törvényesnek tekinti a gyermeket nemcsak az érvényes, de a putativ házasságban is. így ha a nőnek egy időben jogilag két házassága: egy érvényes és egy putativ áll fenn, a gyermek törvényessége mindkét házasságban megállapítható. Fennálló jogunk a putativ házasságból született gyermeket nem tekinti törvényesnek, csak a törvényesekkel egyenlő elbánás alá veszi. Ezért a gyermek törvényessége csak egyszer, csak az érvényes házasságban állapítható meg, mert a második házasság semmis, ha az első érvényes, és a második csak akkor lehet érvényes, ha az első semmis. Hiába áll fenn tehát parallel házasság, az érvényes házasság fennállása alatt született gyermek törvényessége csak ebben a házasságban állapítható meg és ha törvényességét a jogosult férj megtámadja, törvényességét elveszíti és törvénytelenné válik. így a törvényesség kettős megállapíthatása csak egy esetben adhat vitára okot, t. i. ha a második házasság a várakozási idő tilalmának megszegésével jött létre és a kritikus tíz hó alatt született gyermek törvényessége ügy az első, mint a második házasságban megállapítható. Magánjogi törvénykönyvünk javaslata a törvényesség kérdését üj alapokra helyezi. Elismeri a putativ házasságban született gyermek törvényességét, minthogy csak a bigám vagy a vérfertőztető házasságból született gyermeket tekinti törvénytelennek, de csak akkor, ha mindkét fél tudatosan lépett ilyen házasságra (179. §.) Ezzel megnyílik a kettős törvényes atyaság előállásának a lehetősége, aminek természetesen az elhárításáról is gondoskodni kellett. De mielőtt a javaslat szabályozását ismertetném és kritikával kísérném, hadd mutassam be a kettős törvényes atyaság helyzeteinek vizsgálatát és megoldásának kísérleteit a külföldi, még pedig a német és osztrák irodalomban. a) Riezler3) elmondja a következő esetet. Egy asszonyság tévedésből azt hiszi, hogy házassága, mert akár a kihirdetés hiányzott, akár tanuk nem voltak, semmis, jóllehet valójában, mert csak lényegtelen alakiságok sértettek meg, érvényes. A férje elhagyja és a nő házasságának semmissége hitében előzetes elválás nélkül üj házasságot köt, mikor is az anyakönyvvezető a házassági akadályt nem veszi észre, vagy jogi tévedésből nem létezőnek tartja. A rákövetkező időben az asszony gyermekei szül. A gyermek törvényes gyermeke ügy az első (BGB. 1591. §.), mint a második férjnek (BGB. 1699. §.). Akár a BGB., akár a Mtj. szabályait vesszük figyelembe, a gyermek bármelyik házasságba illesztve törvényes. Az első házasság érvényesen fennáll; e házasság alatt született a gyermek, aki eszerint az első férjnek törvényes gyermeke. A második házasság tulaj donképen érvénytelen, de a jóhiszeműség legalább az asszony részéről fennforog, s így a gyermek törvényes gyermeke a második férjnek is, sőt gyermeke lehet nemcsak jog, 3) Riezler, i.m. II. §.